 |
| A ferences templom tornya, háttérben a domonkosok templomának tornyával |
 |
| A ferences templom mellett a Szent Megváltónak szentelt fogadalmi templomot látjuk, amit 1520-28 közt építettek az 1520-as földrengés emlékére. |
 |
| Egy igazi reneszánsz ékszerdoboz, ami épségben átvészelte az 1667-es nagy földrengést is.A főoltárképe már barokk. Rajta Szent Balázs, a város védőszentje könyörög a Megváltóhoz a városért. |
 |
| A kápolna díszítései a mi Bakócz-kápolnánkkal mutatnak rokonságot. Mesterük a korculai Petar Andrijić. Ez a név nyilván egy horvát fordítása egy korban használt olasz névnek, de az olasz változatot nem találtam meg. Raguzában ekkoriban még csak olaszos nevet használtak. Majd a 17-18.százdban jelennek meg az első horvát nevek a vezetők közt, az adriai városok közül elsőként itt, hisz Raguza gyakorlatilag független volt, és nem tartozott Velence alá. |
 |
| A templomot 1317-ben alapították. Azóta megszakítás nélkül működik benne gyógyszertár is.Ma persze már modern bútorokkal és berendezésekkel. A kerengőt 1367-ben fejezték be. Mestere az itáliai Bariból jött, de természetesen a horvátok az ő a nevet is "lehorvátosították" Mihoje Brajkovra. |
 |
| 120 oszlopfő van a kerengőben |
 |
| egy a sok közüül |
 |
| Még néhány |
 |
| A káptalanteremben kezdődik a múzeuma.Képtára nem olyan nívós, mint a domonkosoké, de a régi könyvtárának egy-két szép darabja nagyon feldobja. Itt is őriznek egy magyar vonatkozású emléket, Szt. László királyunk egy kézereklyéjét. Ez azonban nincs kiemelt helyen, elvész a tucatnyi hasonló emlék közt. |
 |
| Vitathatatlanul dalmácia legszebb kerengője határozottan romános izlésvilággal |
 |
| A rendalapító szobra a kúton |
 |
| Ökrök |
 |
| Sárkány |
 |
| Tipikus |
 |
| Ez is |
 |
| Eg ykövér dalmát verébbel |
 |
| Új hajtást hoz a pálma |
 |
| A kedves kis kutyusok |
 |
| A kerengő feletti korlátoszlopok már több gótikát engednek meg |
 |
| A templom egyik reneszánsz szenteltvíztartója |
 |
| Az 1667-es nagy földrengésben a boltozat itt is bedőlt. A helyreállítás során ezt is " hodály" stílusban építették meg, majd teleszórták barokk oltárokkal és díszítésekkel. A végeredmény esztétikai minőségére talán nem túlzó a siralmas jelző. |
 |
| A templom főkapuja, fenn az Atya, két oldal Szt.Jereomos és Kersztelő Szt. János, középen a Piéta. 1498-ban faragta Leonard és Petar Petrović, (a már megszokott horvátosan mondva nevüket.) |
