2020. december 30., szerda

Kisnyárád / 'Kschnaarad' : Egy falu, ami híresebb lehetne

Kisnyárád szép fekvésű baranyai falu. Szinte felette megy el az M6-os autópálya, mégis Lánycsóknak kerülve 8km-es kitérővel érhetünk vissza a zsákfaluba.

A falu népességének változása. A kék az összlakosságot - ami 1949-ig lényegében csak svábokat jelentett-  a  narancs szín a magyarok számát mutatja.
 

A falu története tipikus. A török hódoltság alatt is lakott falu volt, a felszabadító háborúk alatt néptelenedett el. 1713—14-ben rácok népesítették be. 1724 után a falu ismét teljesen néptelen, majd 1726—27-től Rajna-vidéki németek telepedtek itt le. Két klasszikust idézünk régről a falu jellemzésére:

"Kis Nyárad. Német falu Baranya Vármegyében  a’ Pécs Váradi Urasághoz tartozik, lakosaik katolikusok, fekszik Mohácstól 1 1/2 órányira, boraik jók, földgyeik valamennyire hegyesek, erdeje kevés, lovaji igen jók." (Vályi András: Magyar országnak leírása 1799)

"Kis-Nyárad, német falu, Baranya vámegyében, 471 kath., 9 zsidó lak., kath. fiók templommal, jó bortermesztéssel. Lakosai szép lovakat nevelnek. Földesura a pesti egyetem. Utolsó posta Pécsvárad."(Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851.)

Megbocsájthatatlan a hazai műemlékvédelemnek, hogy 1986-ban veszni hagyták a Schwäbische Türkei  legrégebbi ismert Fachwerkes házát, ami 1757-ből származott. Az épületet ma csak L. Imre Mária és Lantos Miklós felméréséből ismerjük. (A kép forrása)

Némi Fachwerk-romantika ma is van egy Petőfi utcai házon, de ez nem az igazi, és főként nem pótolja az 1757-es ház elvesztése miatti szomorúságomat.


A falu rendkívül jóarányú templomának a tetőzete nemrégiben megújult. Nem is gondolná az ember, hogy életveszély miatt lezárták a templomot.


A falu felett a kálvária emelkedik. Nagy tölgyét a legenda szerint még a német óhazából származó makkból ültették. 

Kilátás a kálváriáról.



A stációk nagy részében még megvannak a zsolnays pirogránit domborművek. Cirenei Simon segít vinni Jézusnak a keresztet.

Jézust megfosztják ruháitól. 

A Szent Sír- kápolna oltárképén Szent Vendel.

A kápolna mögött a hármaskeresztből már csak Jézus van meg. 

Ádám csontjai a kereszt talapzatán. 

A megfeszített Krisztus. 19.század végi nádasdi stílusú alkotás.

A templomkapu kilincse. 

Egy Szent Flóriánt ábrázoló képoszlop a Petőfi utcából.

Egy igen szép 19.század végi kereszt talapzata.

A kereszt... 

...és részlete. 

A pincesor és a szőlők is megfogyatkoztak már. Lovat meg egyetlen egyet sem láttam. 

Két öreg...

...pinceajtó.

A Liptód felé vezető úton látjuk a Keresztelő Szt. János kápolnát a Szentkúttal, amit nemrégiben a Mecsek Egyesület Biki Endre Gábor kezdeményezésére szépen felújított. 

A kápolnáról L. Imre Mária így ír: "A Kisnyárád határában álló csodaforrás és kápolna eredettörténete szétválaszthatatlanul összekapcsolódott. A forrás vize egykor egy darazsakkal összecsípett embert vagy embereket gyógyított meg. Más variánsok szerint itt egy vak nyerte vissza látását ill. villámsújtotta ember a beszédkészségét. Kápolnáját fogadalomból építették. Története szerint egyszer egy gróf vadászott a környező erdőben, és kocsijával a patak ingoványos árterébe jutott. Megfogadta, ha szerencsésen megmenekül, kápolnát emeltet a forrás mellé. ígéretét beváltva, fakápolnát építtetett Keresztelő Szt. János tiszteletére. A 19. század elejére a fakápolna tönkrement. Helyén 1830-50 között a falu lakossága fogadalomból, egy mohácsi kőművesmester segítségével, kőből emelt új kápolnát. Ettől kezdve indul meg a kápolna búcsúnapján, június 24-én, már nemcsak Kisnyárádról, hanem a vele házassági kapcsolatban álló falvakból: Babarcról, Liptódról és Marokról a hívők sokadalma. Aznap együtt hallgattak misét, és együtt maradtak az ünnep délutánján is. Az 1940-es évekig, a kitelepítésig Kisnyárádról a keresztjáró napokon és az esztendő Mária ünnepein is rendszeresen kijártak adorálni, főleg a vasárnap délutáni litániát követően. "