Régmúlt. Elbi blogja: Egy meghitt hely a Zengő völgyében: Püspökszentlászló

A Zengő északi oldalán elterülő kis falu a középkorig visszanyúló szakrális hagyományokkal rendelkezik. A Zengőt a középkor elején Vas-hegynek nevezték. Szent István a Vas-hegy lábánál alapítja meg a Dunántúl egyik legjelentősebb kolostorát, a bencés Pécsváradot. Az apátság mellett elterülő település jelentős mezővárossá is fejlődött.
A hegy északi oldala a remeték és Szent László kultuszának a vidéke volt. Itt már 1235-ben említik Szent László egyházát, amit a legenda szerint a szent király egy csodás bölényvadászatának emlékére emelt. A hegy oldalában szétszórtan élő remeték később egy bencés perjelségbe is tömörülnek, valószínűleg a pécsváradiak fennhatósága alatt. 1392-ben már pápai engedély is jóváhagyja a búcsújárásokat Szent László kis rendházához.

A török hódoltság után ismét megjelennek a hegy északi oldalában a remeték. A Pécsről érkezett ferences barát, Joannes Reinhard Uhl remetetársával 1725-ben a romokból felépíti újra Szent László egyházát. A fenti kő a mai templomban ennek az újraalapításnak az emléke.

A falu a pécsi püspökség birtoka volt. Klimó püspöksége alatt (1751-1777) német telepesek érkeznek és megalapítják a mai Püspökszentlászlót. A mély völgy északi oldalán egyetlen egy házsor fut csak végig. A falu hosszan elhúzódik a meredek völgy északi peremén. Mivel a falu messze van az északi végén álló templomtól, ezért a falu közepén harangláb épült.

A falu házai Márai Terézia előírásainak megfelelően és sváb szokásoknak megfelelően kő alapon vályogból készültek. (A fachwerkes hagyományos építkezést a császárnő erdőgazdálkodási okokból tiltotta. A falu lakói állatártásból és egyéb erdei haszonélvezetekből éltek, a környék üveghutáinál is segédkeztek.

A Zengő oldalában még megvan annak a bükkfás legelőnek a maradványa, ahol a szentlászlóiak legeltettek.

A falu szélén, a kastély felett van a falu temetője.

A temető elején egyen vaskeresztek és egy fém kereszt jelzi, hogy itt egy külön temetőkerület van. Ide temették 1950-től kezdődően a kastélyban elhunyt nővéreket.

Felette a romos kálvária. Szegényebb falu volt, csak bádog latrokra tellett. A19.század végének tipikus nádasdi alkotásai.

A kálvária stációi sincsenek meg ma már.

A falu népességének változása. Soha nem volt nagy lélekszámú település. A 19. század derekától meredek népességcsökkenés játszódott le a faluban. 1941-től nincsenek már adatok, mert onnantól kezdve a Hosszúhetényhez csatolták. Az 1954-es években még sokan lakták, Mindszenty szerint másfél százan. A hatvanas-hetvenes években aztán a szinte teljesen elzárt település szinte elnéptelenedett. Az élet folytonosságát a kastélyban élő szeretetotthon lakói biztosították. Szilárd burkolatú út ide soha nem vezetett, ma is csak egy kőzúzalékos úton érhető el a település.

A faluban új korszak kezdődött, amikor Gróf Esterházy Pál László pécsi püspök 1797-ben befejezte a kastély és a mellette álló kápolna építését. Egy makacsul továbbélő legenda szerint a pálos szerzetesből lett püspök egyfajta nyaralónak álcázott kolostort épített itt a pálosok számára. Ennek a legendának ellentmond az, hogy az építkezésre már II. József halála és a szerzetesrendeket megszüntető rendeletének visszavonása után került sor. A valóban kissé puritán kastély valószínűleg már eleve nyaralónak épült.

Az Esterházyt követő püspökök csaknem egy évszázadig sorsára hagyták a kastélyt. Nyári rezidenciának a nagyobb és elegánsabb, Klimó idején épült nádasdi kastélyt használták, amihez hatalmas park is kapcsolódott. (Ma a kastély romos,a parkból meg szinte semmi nem maradt.) Hetyey Sámuel püspök fedezte fel ismét a püspökszentászlóit. 1898-ban felújította a kastélyt, a teljesen elhenyagolt parkot is kezdte rendbe tenni, annak területét 2,5 hektárral megnövelte.

Az Esterházy (középen) a Hettyey (bal oldal) és a Zichy címer (jobb oldalon) A címereket Zichy Gyula püspök, hetyei utóda készítette el a Zsolnay gyárban 1905-ben. Zichy idején tovább szépült a kastély és a park is.

A kastély emeleti nagyterme.
A 2. világháború után egy időre a dombóvári orsolyita nővérek kapták meg a kastélyt, majd a mindvégig egyházi tulajdonban maradt kastélyt Virág Ferenc püspök 1954-ben átadta egyházi szeretetotthon céljaira. Nem sokkal ezután azonban az ÁVH lefoglalta az épületet, és a kastélyban élő nővéreket Verőcére telepítették át.Mindszenty és Grősz itteni fogsága után (erről lásd lejjebb) ismét szeretetotthon lesz, ahol főként idős, egykori apácák lelnek otthonra. A 1990-es évekre azonban a kastély kiürül, és évekig üresen áll, míg a 2010 körül elkezdődnek a felújítási munkálatok.

A kastély berendezéséből szinte semmi nem maradt fenn. A 2010-2015 közt elvégzett restaurálási munkák után a kastélyt a püspökség régi szőnyegeivel díszítették, szintén a püspökségtől érkezett néhány régebbi bútor és egy-két műtárgy is. A bútorok javát egy minőségi stílbútorokat gyártó olasz cég készítette.

Az emeleti tárgyalóban rekonstruálták az eredeti festést is.

A 19.század végi üvegablakok szerencsésen átvészelték egy püspökségi raktárban.

A Zichy idején a kastélyban dolgozó kőműves és segédje megörökítette magát egy ablakmélyedésben.

A püspöki magánkápolna nem része a kastélyban tartott vezetésnek. Ide még a helyreállítás közben sikerült bekukkantanom.

A kastélyban tartották fogva 1955. július 17-től november 2-ig Mindszenty József bíborost. Egykori szobájában emlékhelyet rendeztek be, ahol látható a bíboros reverendája és egy-két személyes tárgya is. Mindszenty emlékirataiban így ír az itt eltöltött hónapokról: ( Mindszety rosszul írta az épület korát.)
"A nekem juttatott kastélyt a pécsi püspök nyaralónak építtette a XVIII. század elején. A hivatalos nyilatkozat szerint a püspöki kar ajánlotta fel ezt a „megfelelő egyházi épületet” az én tartózkodásomra. Ez sem felel meg a valóságnak. Az állam a házat egyszerűen elkonfiskálta, ugyanakkor „megfelelőnek” sem bizonyult.

Heténynél elhagyjuk a kocsit. Terepjáró autóra kell átszállni, mert a további út járhatatlan. (Az évtizedes „szocialista építőmunka” újabb jele ez is.) Erdős, meredek, vízmosásos terepen haladunk mintegy négy kilométert. A kastély körül új, magas deszkakerítést építettek tiszteletemre, illetőleg rabságom jeleként és annak biztosítására. Az épület egyemeletes, de a közlekedőedény fenekén fekszik – és hozzá a Zengő vidékén, a csonka ország legcsapadékosabb táján –, csupa víz a kastély, az alapoktól szinte a tetejéig. Feltámogatnak az emeletre, ahol két szobát jelöltek ki számomra. Aránylag tűrhető állapotban voltak. Hogy a mosdó, a villany és a vízvezeték körül bajok voltak, hogy fürdőm egész ott-tartózkodásom alatt nem volt, arról előbbi rabnyomorúságaim után nem is panaszkodom... Az ÁVH-sok nagyon vigyáznak arra, hogy senki se lásson a kis faluban. Ha vasárnapokon, ünnepeken a kastélyhoz tartozó templomukba jönnek, akkor a világért se mehetek le a kertbe. Hosszú idő óta itt hallok újra templomi népéneket és szentbeszédet. Leánykántor vezeti az éneket, de arra gondolok, hogy a szükség törvényt bont...

Október 10-én nagy titokban az elítélt rab Grősz József kalocsai érseket is ide szállítják, és papom lakrészébe helyezik. Utóbbi édesanyám szobáját kapja. Édesanyám – korábbi kijelentések ellenére – csak egy napig maradhatott. Kárpótolt azonban az, hogy édesanyámmal ellenőr nélkül beszélhettem.

A következő napon észreveszem, hogy a kalocsai érsek az őr kíséretével éppen visszatérőben van a sétáról. Amikor az épület előtt a ciszternánál megállnak, hogy a halakat figyeljék, kilépek az erkélyre. Szemközt néz a két rab – öt év múltán először. De mint veterán és jól fegyelmezett rabok, nem köszöntik egymást... És ahogy az ÁVH-személyzet a kertben csúfítja a gyönyörű fákat! A szép, ritka fenyőket vágják, ahol érik. Ezek az ÁVH-legények aligha kezeltek fejszét, fűrészt, csákányt: esetlenül áll kezükben a szerszám. A ház vízvezetéke romlik: ott folyik, ahol nem kellene (a megfeketedett mennyezeten), és nem folyik ott, ahol más rendes vízvezeték folyni szokott. A villanytelep süket az indításra. A ház időnként elsötétedik.."

A kastély parkját Hetyey idején ültették be egzótákkal, különösen sok tűlevelűvel. Sajnos ezek az utóbbi évek szárazabb nyarait rosszul tűrték, sokat ki kellett vágni. Még ma is 20 fenyőfélét és 80 egyéb növényt csodálhatunk meg. A kastély előtt már Esterházy idején volt díszkút, ezt Hetyey Zsolnay kerámiás szökőkúttá építette át. A park rekonstrukciójakor ezt nem újították fel.


A kastéllyal egyidőben épült fel Szt. László új temploma is a korábbi templom helyén. A templom felépülte után Püspökszentlászló önállósodott a pécsváradi plébániától, sőt Kisújbánya filiája is lett.

A Szent László templom a kálváriáról

A templom ovális kupolájával nívós alkotás. Nagyrészt eredeti a berendezése. A képen a három meghatározó elemét látjuk, a szószéket, a Szent Lászlót ábrázoló főoltárt és a püspöki fülkét. Ezt a kastélyból megközelíthető kis fülke arra a célra szolgált, hogy a misét innen hallgathassa az esetleg éppen a kastélyban tartózkodó püspök.

Zichy püspökségének idején megújult a későbarokk kép keretezése, és új oltár is készült.

Az oltárkép témája Szent László hódolata Mára előtt, a szent istváni felajánlást ismétli. A háttérben azonban a sziklából történő vízfakasztás jelenete egyértelműen Szent Lászlóra utal.

Az ablakok mélyedésében egy-egy mellékoltárt találunk, amik szintén Zichy idején készültek. A képen a Jézus szíve szobrot látjuk, ez a 20. század eleji műtárgyipar jellegzetes darabját. Mellette a szószék.

A püspöki fülke.

Az orgonakarzaton ma egy Angster-orgona van.

A gyóntatófülke is a templommal egykorú, míves darab.

A templomkapú részletei.

Zichy állíttatta a kastély feletti Szent László szobrot is 1903-ban. Csukás István bádogos műve. A szobor kvalitásából is látható, hogy Csukás sokkal több volt, mint egyszerű iparos, bádogból is nagyszerű műalkotásokat alkotott. Pécs művelődéstörténetének is meghatározó alakja volt. Bővebben a wikipédiáról.

A szobor a Zengővel és a kastéllyal.

Zichy püspök állíttatja a falu bejáratánál lévő keresztet is.

A Hetyey és Zichy püspökök idején felerősödő hitélet szép bizonyítéka az is, hogy a környéken két erdei kápolnát is felhúznak. A Fájdalmas Szűzanya kápolnája a Zengő oldalában van.

A kápolna őrzi Kiss György csodálatos Pietàját. Kiss György a Monarchia korának egyik legnagyobb mestere volt. Mivel szászvári születésű volt, ezért a vidékhez is sok szállal kötődött.