Hegyi városok Itáliában: 2. Panicale

Panicale sem tartozik Umbria ismert városai közé. A kempingben kapott tájékoztatóban olvastunk róla először, és mivel nem volt messze, felkerestük.

Az egykori városi falak mentén. Panicale híres szülötte Masolino, aki Masaccio mestere volt. Őket tekintjük a reneszánsz első festőinek. Masolino Ozorai Pipo meghívására a tolna megyei Ozorán is dolgozott.

A városfalak egykori nagy rondellája

A városka főtere a kúttal. A fő templomát éppen beállványozták

A városka a 16-17. században élte fénykorát. Hatalmas, kaszárnyaszerű épületeinek java is ebből az időből származik.

A középkor során néhány ezres lakossága volt, ma kb. 5600-an lakják, de a lakosainak ma kisebb része lakik csak az óvárosban

A középkori városháza. Itt is megfigyelhetjük azt, hogy a középkorban gyakran különvált egy város világi és egyházi centruma.

Ennek a festői kisvárosnak a főterén négy hívogató, elegáns  étterem van. Élénk esti forgalmuknak az erős széllel betörő, Itáliában szokatlan hidegfront vetett véget, amivel csak egy holland és egy magyar család -ez lennén mi-  dacolt.  A magyar család is csak egy darabig, aztán a családfő a közelben lévő autójukból elhozta az egyetlen elérhető ruhadarabokat:  az esőkabátokat. Itt kezdtük meg tehát nem túl elmélyülő ismerkedésünket az olasz konyhával. Számomra az általam fogyasztott pizzának három tanulsága volt: 1. Az olasz pizzákhoz zamatosabb paradicsomból és frissebb fűszerből készül az alap. 2. A sonkát nem sütik együtt a pizzával, hanem csak a vége felé teszik rá a tésztára. (Azt nem kell mondani, hogy mennyire jók az olasz sonkák.) 3. Már nálunk is lehet jó pizzákat enni.  A hidegben teát ittunk, ennek szervírozása egy turisták által nem látogatott vidéki kisvárosban is figyelemreméltóan elegáns volt.

Hegyi városok Itáliában: 1. Monte del Lago

Monte del Lago egy tulajdonképpen jelentéktelen hely Umbriában. A képen legjelesebb műemléke, a középkori eredetű, de mai formájában már reneszánsz- barokk Villa Palombaro. Ezt később egy Riccardo Schnabl nevű gazdag zenekritikus szerezte meg, akinek vendégeként Puccini többször is megfordult itt.

A városka/falucska a Trasimeno-tó fölé magasodó sziklára települt a 14.század során. 2001-ben 167 lakosa volt, ma sem lehet ennél több. Nyilván soha életemben nem halottam róla korábban. Blogomba kerülését csak annak köszönheti, hogy a kempingünkből a tóparti sétaúton ez volt a legközelebbi település, mindössze 5-10 percre.

A középkorban sem lehetett jelentős település, kb.olyan 500-600-an lakhatták, becslésem szerint.  A halászatból és az olajfákból élt, tehát tulajdonképpen agrártelepülés volt. Ha összevetjük a középkori vagy akár újkori magyar agrártelepülésekkel, megdöbbentően nagy civilizációs különbséget tapasztalunk. Ezt turistaként úgy éli meg az ember, hogy itt más a műemlék jelentéstartalma, mint nálunk.

Ha városnak azt tekintjük, amit falak határoltak, akkor Monte del Lago városka volt. Körítő falainak jó része még ma is áll...

...akárcsak nagy tornya.

Tipikus utca a faluban

A falu főtere, az árnyékban egy magyar család nőtagjaival.

Balatoni keresztek

Ahogy a Dél-Dunántúlon az általam csak "nádasdinak" nevezett stílus dominál az út menti keresztek terén, úgy a Balaton környékén a "keszthelyi-rezi stílusú" keresztekkel találkozik az ember. Keszthelyen a 18.század során a Festeticsek jelentős barokk kőfaragó műhelyt hoztak létre osztrák és cseh mesterek letelepítésével. A Keszthely környéki kőbányák kimerülésével párhuzamosan tevődött át a kőfaragás súlypontja fokozatoson Rezibe, ahol új homokkőbányák nyíltak. Az áttevődéssel párhuzamosan a szobrászat társadalmi közege is megváltozott. A korábbi főúri műhely tevékenysége folklorizálódott. Hála József szerint az is megtermékenyítőleg hatott a Reziben működő kőfaragókra, amikor Wilhelm János nádasdi mester Rezibe települt át a 19.század végén. Innen kezdve az egyre inkább kimerülő nádasdi bányák Reziből származó követ is használnak, a két dunántúli műhely közt tehát kapcsolat alakult ki. A keszthely-rezi stílus talán kicsit később indult, mint a nádasdi, kicsit talán iskolázottabb is volt. A gyenge minőségű nádasdi homokkő helyett jobb minőségűt  használtak, így nagyon sok emlék fennmaradt. Ezekből mutatok be néhányat.

Egy különleges kettős kereszt Balatonszentgyörgyből.

Kőröshegy, a volt középkori ferences templom előtt álló kereszt.

Egy kakukktojás Balatongyörökből: egy "zalai stílusú" bádogkereszt

Mária egy Balatongyöröki kereszt lábazatáról

Szt. Mihály domb, Vonyarcvashegy. A sírkövek lábazatán gyakran látjuk a Pietà motívumot.

Mária, Szt. Anna és Szt. József alakja egy döbröcei keresztről. A Balaton-felvidék kereszteken gyakran látjuk ezt a három szentet. A nádasdi kereszteken legfeljebb Máriát ábrázolták

Döbröcei temető

Márai-oszlop a talapzaton Szt. Anna és Joachim ábrázolásával. Összességében is elmondhatjuk, hogy a balatoni alkotások jóval nagyobb ikonográfiai változatosságot mutatnak, mint a nádasdiak.

Döbröcei Kereszt Szt Katalin és Szt.Antal ábrázolásával.

Vonyarcvashegy, Szt. Mihály-domb.

Szigliget

Szigliget

Tihany, a Kálvária keresztje

Tihany

Zalaszántó, Mária-kereszt Szt. Annával és Szt.Józseffel

Mária az előző keresztről

Szt. József alakja az előző keresztről a templom gótikus ablakaival

Kereszt részlete. Vonyarcvashegy, Szt. Mihály-domb

Temetői sírkő részlete. Vonyarcvashegy, Szt. Mihály-domb

Mária egy keresztről. Vonyarcvashegy, Szt. Mihály-domb

Sírkő részlete. Vonyarcvashegy, Szt. Mihály-domb. A Krisztus fejeket gyakran külön faragták ki, és úgy illesztették be a keresztre.

Mária egy keresztről. Vonyarcvashegy, Szt. Mihály-domb

Vonyarcvashegy, Szt. Mihály-domb

Vonyarcvashegy, Szt. Mihály-domb

A diási templom előtt álló Szentháromság-oszlop

Szt. István szobra a Szentháromságoszlopról

Gyenesdiás, temető

Mindszentkállai kereszt Szent Erzsébettel, Máriával és Szent Annával.

Öntöttvas kereszt Döbröcéről.

Temetőrészlet Vonyarcvashegyről.

Temetőrészlet Vonyarcvashegyről. A temetőkben megfigyelhetjük azt, hogy gyakran a nagy kereszteteket sírkőnek is állítják. A talapzaton Mária és Szent József szobra.

Temetőrészlet Vonyarcvashegyről.

Temetőrészlet Vonyarcvashegyről.

Tipikus kereszt útközben.

A vallusi temető részlete

Még egy részlet a vallusi temetőből.

Pieta Vallusról