Vaskút /Waschkut/

Vaskút Észak-Bácskai sváb település. A szomszédos Garával egyetemben egészen más, mint a Schwäbische Türkei sváb falvai. Fénykorában, a 19.század végén jóval több, mint 5000 fő lakta és 90% felett volt a németek aránya. A Schwäbische Türkei falvainak van egy markáns parasztbarokkos jellege. Ez nagyrészt azzal függ össze, hogy ott meghatározóbb volt a kézműipar, aminek 19.sz. végi válsága konzerválta a korábbi viszonyokat. Észak-Bácska azonban egészen más a helyzet. Egyrészt ezek később települtek, Hadmérnökök rajzolták meg a falu sakktáblaszerű alaprajzát, széles utcákkal. A lakosság mindig is a zsíros bácskai földből élt, nem szakosodtak oly mértékben a kézműiparra, mint a tolna-baranyaiak. A 19.század végére polgári, mezővárosi utcakép alakult itt ki. Észak-Bácskában minden emlék a 19.század végéről származik, hiába is keresünk itt korábbi rétegeket, a jólét itt minden korábbi nyomot eltüntetett. A falu történetét itt találjuk.

A vaskúti kálvária keresztje, ennek nádasdias jellege van.

Egykor a falu végén állt, ma a falu körbeöleli ezt a szép együttest. A falu látnivalóinak történetét itt találjuk. 

A falu nagyméretű temploma. A régi barokk templom helyén új templom épült a 19.század végén. 

A legkorábbi kereszt a temetőben áll, és nádasdi stílusú.

Világháborús emlékkereszt. A wikipédián még a régi kereszttel van feltüntetve, de azt sajnos újabbal pótolták, amit ügyesen le is hagytam a képről.

A temetői kápolna.

Elsőzör Szent Vendelnek néztem, valójában Szent Rókus szobra a temetői kápolnával.

Régi temetői keresztek

Itt egy nádasdi stílusú, de alig találunk ilyent.

Az elhagyott régi sírkövekből 2010-ben lett  meg ez az emlékhely.  Dicséretes példa.

20.század eleji bajuszviselet.

A régi temető részlete

A régi temető részlete

A Szentháromság-oszlop részlete

Kereszt a faluszélen.

Várong

A régi honlapomról annak idején lemaradt Várong. Ezt a hiányt pótlom most. Várong egy 150 lelkes  zsákfalu Tolnában, közel a somogyi határhoz. A 18.század elején a székesfehérvári őrkanonokok egyetlen tolnai birtoka volt, majd a piaristáké lett. Soha nem volt nagy település. 1854-ben 380-an lakták, 1920-ban 430-an. 

Mivel egyházi birtok volt, ezért viszonylag korán kapott nívós templomot. Nepomuki Szt.Jánosnak szentelt temploma 1752-1759 közt épült. A bíztató külső ellenére belül viszont kifejezetten szegényes. 

A falu másik egyházi emléke a szerény temetőkápolna. Ezzel a falu műemléki látnivalóinak a végére is értünk. 

Főként Fácánkert és egy kicsit Lápafő is

Fácánkert majdnem igaz történetét több helyen megtaláljuk. Pl. a falu honlapján vagy a wikipedian.
A falu legrégibb emléke az 1828-ból származó Mária-oszlop. Ez a megyében csaknem egyedülálló, kissé provinciális alkotás ma a falu közepén áll A 2.katonai felmérés térképe alapján  korábban fontos  utak kereszteződésében állt Fácánkert-puszta határában. Én  a megyében ezenkívül csak egy útmenti Mária-oszlopot ismerek Lápafő  határában.

Ez a lápafői Mária szobor. A szobor a Szakcs felé vezető út mentén áll. Elég talányos ez, hogy került ide,  mert Lápafő hagyományosan református település. Stílusa alapján ez egy 19.század első harmadából származó alkotás. Ugyan semmi köze nincs Fácánkerthez, de a kis Lápafőről valószínűleg soha nem fogok önálló bejegyzést tenni.

Az I. katonai felmérés idején Fácánkert helyén néhány, a Tolnai Uradalomhoz tartozó házikót ábrázoltak

Schneeman József, megyei mérnök 1818-as térképén már feltűnik a "Fáczán Kert" elnevezés. A későbbi Közép-Major helyén van egy uradalom jelölve, mellette a kivégzőhely (Patibulum=akasztófa), majd Fácánkertnél egy épület jelölve. 

A II. katonai felmérés térképén  (19.század közepe) már Simon-puszta is ábrázolva van. A név báró Sina Simon nevéből ered. A Sina család szerzi meg a Festeticsek uradalmának javát.  "Fáczán-kert" már szépen kiépült, de kastélyról még nincs szó.  

A 3.katonai felmérés  térképén (1880 körül) már kész a vasút, van  megállója is a semmi közepén, ami szintén a Fáczánkert nevet kapta.

A 4. katonai felmérés térképén (20.század eleje) már létrejött a falu. A kastély is áll, a temető is ábrázolva van, az ahol a Kunffy-család temetőkápolnája  van. És akkor el is érkeztünk  a Fácánkert történetében visszatérő legnagyobb hibákhoz. Ki volt az a Kunnfy, aki megvásárolta a 20.század elején az uradalmat? A fellelhető helyek mindegyikén Kunffy "hőgyészi zsidó kereskedőként" szerepel. Valójában Kunffy Károlyról /1871-1916/ van szó, aki nagy hírű festőművész, Kunffy Lajos öccse volt. A somogytúri Kunnfy Lajos emlékház honlapja ezt írja Károlyról: "Agrármérnök, földbirtokos Tolnán. (Valójában a fácánkerti uradalom volt az övé.)  Halléban szerzett mezőgazdasági szakképesítést. Felesége: Sárika. Egy fiuk született, akit testvére iránti szeretetből, tiszteletből Lajosnak neveztek el. Károly fiatalon leukémiában halt meg. Ifj. Kunffy Lajos feleségül vette Genzinger Franciskát. Kivándoroltak San Franciscóba, négy Kunffy kép kivitelére kaptak engedélyt, de az ávósok elkobozták a Keleti pályaudvaron. A legnagyobb Kunffy festményeiket, családi arcképeket a fácánkerti családi sírban helyezték el, de szétdúlták, tönkretették."

A temetődombról rálátni a majorságra és a szeszgyárra és a kastélyra is.  A mutatós szeszgyár épülete  Kunffy Károly idején épült.  

A kastélyt állítólag egy neves szekszárdi borász vette meg,  nem látogatható. Régebben egyszer próbálkozatm a bejutással , de egy alkalmazott olyan durván "lepattintott", hogy örökre elment a kedvem. Innen kell beérjük fényképekkel. Persze a szövegben a szokásos hibákat itt is észrevehetjük, újabbakkal tetézve.  

A Kunffy-család sírboltjának maradványai. Ma már megközelíteni is alig lehet a szúrós dzsuvában.

A kripta hátoldala az építési évszámmal, az 1923-mal. 

Döbrököz néhány szakrális emléke

Döbrököz a Kapos-völgy egy jelentős települése. Katolikus magyar falu, az Esterházy-uradalomnak volt egyik kisebb jelentőségű központja.  A településnek egy műemléke van hivatalosan, a kép előterében látható Werbőczy-vár omladéka. A várról itt már jobb képet is közöltem, további linken pedig szakszerű leírását is megtaláljuk.  Érdemes a falutörténetben is egy kicsit elmélyedni. 1840-ben 2426 katolikus magyar lakta, jelentős település tehát. 1910-re viszont hatalmas népességrobbanással 4263 főre ugrik a lakossága. Ennek előzménye, hogy a szomszédos Dombóvár is hatalmas fejlődésen megy át, amit mindkét település a vasúti fővonal kiépítésének köszönhet. Ekkoriban a dohány és szőlőtermelés a falu két húzóágazata. Nem csoda, hogy a kicsi és elhanyagolt templom helyett ekkor új építésébe kezdenek, ami ma is uralja a tájat Döbrököz környékén.A két háború közt népessége stagnált. (1940: 4265 fő) Majd ezt a települést is utoléri a magyar falvak általános sorvadása, amit itt nem fokozott a kitelepítés, de azért így is markáns: 1983: 2534 fő, 2015: 1946 fő. Ma tehát itt is jóval kevesebben laknak, mint 1840-ben. 

A falu nemrégiben felújított 19.század végi kálváriáról is a templomra látni. A templomról minden lényeges információt és képeket megtalálunk itt. Nekem nincs is más dolgom, mint egy kis pontosítás és egy kis művészettörténeti értékelés. A hivatkozott cikk hibásan említi, hogy a templom tervezője August Josef  Kirstein a pécsi székesegyház tervezője lett volna. Valójában a tervező az Európa-hírű Friedrich Schmidt mellett dolgozott építésvezetőként, majd  a mester halála után néhány hónapig valóban ő volt a projekt felelős vezetője. A székesegyház 1891-re lett kész, Kirstein Péccsel való kapcsolata azonban nem szakadt meg, hiszen 1896-ban is tervez épületet a városban  a püspökség megbízásából. Döbrököz felé is  püspökség lehetett a kapcsolat. 1901-1902 közt zajlik az építkezés, jórészt az egykori plébános Páhy István hagyatékából. Kirstein személyében egy élvonalbeli osztrák építész tervez a megyében, jóval jelentősebb is mint a szekszárdi újvárosi templomot tervező Hans Petschnig. A döbröközi templom  kevés eredetiséget mutat (ez Kirstein egész életművéről elmondható), ha európai perspektívából tekintjük azt. Hazai perspektívából viszont egy élvonalbeli európai alkotás került a Kapos-völgyébe.  

A kálvária  19.század végi tipikus alkotás, már-már "ipari" jellegű

A bal lator. 

Nekem mindig kedvesebbek az olyan egyszerű kézműves alkotások, mint ez. Ez egy nádasdi Szt.Vendel
szobor. Sváb viseletben, a magyar faluban, két magyar, Tőrő János és neje, Kéri Katalin jóvoltából.
Erre mondják a néprajzosok, hogy "interetnikus kapcsolatok. "

Hasonlóan tetszik ez a Szt. Flórián szobor 1896-ból. Mindkettő szépen felújítva.
A templomról és néháyn más szakrális emlékről lásd a következő videót is.

Szintén nádasdi a kereszt a falu határában.

Dombóvár felé van Szarvasdpuszta. Ennek temetőjét is néhány évvel ezelőtt szépen megtisztították.

Vajon miért válthatott ki ilyen indulatot ennek a fiatal asszonynak a szépsége? Vagy valaki dühös lett, hogy a halál ilyen fiatalon elragadt valakit?

Udvari templomai

Udvardi a két templomával, balróla  romos evangélikus templom, jobbról a katolikus templom nemrégiben felújított épülete

Udvari zsákfalu a Tolnai-Hegyhátban, igen rossz közlekedési kapcsolatokkal.  Korábbi gyűjteményemben nem szerepelt. Ezt a hiányt pótlom most.   Udvari az újratelepülő Tolna megyében a Stirum-Limburgok simontornyai  uradalmának  része volt. A  katolikus templom is 1798-ban Stirum-Limburg Nepomuk Károly örökös nélküli tragikus halálakor tett alapítvány alapján kezd el épülni. A bejárat feletti 1807-es évszám talán a befejezésre utal. Kezdetben magyar katolikus települtek ide, majd más tolnai településekről evangélikus németek is érkeztek, akiknek részaránya a megszokottaknak megfelelően növekedett.  1903-ban 1522 lakosa volt, ebből már a többség , 859 fő evangélikus német volt. 1949-ben a kitelepítés révén az evangélikusok száma az 1190 fős faluban 109-re olvadt, majd 2001-ben 25 főre zsugorodott.Közben a falu összlakossága is 533-ra csökkent,  ez a folyamat természetesen azóta is dinamikusan tart. 2009-ben 441 fő lakja, 2015-ben már csak 328 fő. A falu dicséretére legyen mondva, hogy a fogyatkozás ellenére a  képen látható katolikus templomot a közelmúltban felújították. Egy figyelemreméltó földprogrammal is próbálkozik ez a rendkívül hátrányos helyzetű település. 

Feltámadt Krisztus a sekrestyéből

A Szószék hangvetője

Az orgonakarzat

A szentély egyszerű neogót főoltárral

Az útra még annak idején (2010-ben)  Kun József hívott meg. Az ő jóvoltából akkoriban az Örökségvédelmi Hivatal megbízólevelével olyan helyekre is bejuthattam, ahová mások nem nagyon. Így jutottunk fel a padlástérbe is, ahol a csehsüveg boltozatokat is megszemlélhettük a fantasztikus ácsolatokkal egyetemben.

A torony belseje

A templom előtt nádasdi stílusú 1872-es kereszt.

Az evangélikus templomról a következőt írják: Már az 1770-es évek közepétől volt evangélikus felekezet Udvariban, és az 1840-es években kezdték el saját erőből e templom felépítését. Építőmestere Marcsik von Simonthurm (Nyilvánvalóan egy Marcsik nevű építőmester Simontornyáról. Megjegyzés tőlem)  volt, aki nagy hozzáértéssel, nagy műgonddal, klasszicista stílusban építette fel a templomot. Az építkezés a gyülekezet elapadó anyagi forrása miatt elhúzódott, ezért báró Sina György és fia Simon földbirtokosok segítették adományukkal a templom befejezését. 1862. június 22-én Haubner Máté szentelte fel a templom. A toronyba három harang került, melyek még ott is vannak szerencsére. 1900-ban azt az orgonát is felállították, amelyet Szalay Gyula székesfehérvári orgonaépítő készített. A hangszer fa váza még most is megtalálható, sajnos a fémtolvajok az orgonasípokat nem kímélték. (teol.hu). Krähling János szerint viszont 1848-ban épült. A templom a kitelepítés óta pusztul. 2009-re a tetőzetének nagy része is beszakadt, és a templom beázott. Ezt az áldatlan állapotot az önkormányzat saját erőből megoldotta, és a templom ideiglenes, új tetőt kapott. Azóta állapota valamelyest stabilizálódott.
(2017: Az állapot ismét drámaian romlott, félek hamarosan a zsibriki sorsára fog jutni.)

A templom egyedülállóan igényes klasszicista munka. Oltárán az Utolsó vacsora ábrázolása volt. 

Az orgona sípjait fémtolvajok ellopták. Felette a beázások nyomai

A torony belülről

Firkák a karzaton. A betűkepék alapján régiek lehetnek. Talán az istentisztelet alatt unatkozó vásott kölykök firkálmányai?

A karzat

Ez a templom számomra szomorú figyelmeztető jel, a Schwäbische Türkei csaknem minden falusi
evangélikus templomára ez a sors várhat.