Felsőnyék

Felsőnyék templomáról régebben főként a Dombai család kapcsán írogattam. K. Németh András a templomról számos más forrást is talált.(80.sz.) Védőszentje is érdekes: IX.Szent Lajos  király. A wikipedia is számos érdekes dolgot állít a templomról, ezek azonban K. Németh András kutatásainak a fényében eléggé megkérdőjelezhetők. 

A Cikó, eszterpusztai templomrom

Eszterpusztához nincs túl sok hozzáfűznivalóm. Régebbi közlésemen legfeljebb annyit csodálkozom, hogy miért tükrözve van a kép?  K. Németh András is csak néhány újkori adattal egészítette ki azt, amit a templomról tudunk. Újabb publikációjában a méreteit adja meg pontosan, ez belméretét tekintve  2,5x2,6m, csaknem 2m vastag (!) falakkal. Ő is gótikus eredetűnek véli. 

Madocsa, református templom

A madocsai református templomról fellelhető adatokat régebbi honlapomon gyűjtöttem össze.
Precízebb, tudományos igényű feldolgozását K. Németh András "A középkori
Tolna megye templomai" című művében találjuk.Ennél kevesebb van doktori disszertációjában.

Úgy látszik én nagyon jókor jártam ott, valamikor 2002 körül, mert még láthattam a levert lábazatban a középkori köveket, köztük ezt a nagyon jelentős román kori palmettás faragványt. A lábazatot azóta  bevakolták. Sajnos a szakirodalom nem vett tudomást erről a jelentős kőröl, ami talán  az 1145-ös alapítást is hitelessé teszi. 

Decs, református templom

Tolna megye talán legjelesebb középkori emlékéről itt készítettem korábban összefoglalót. Néhány kiegészítés K.Németh András doktorijából itt érhető el. (52. sz.) 

A templom északi homlokzatának támpillérei.  Több és jobb fotó itt érhető el. 

A szakcsi templom

A szakcsi templom déli oldalán egy elfalazott gótikus ablak íve utal középkori eredetére. Középkori történetét itt foglaltam össze. Újabb adatokat  K.Németh András doktori disszertációjából tudhatunk.(255.sz, 165.oldal) Köz

A templom barokk átépítéséről és Szokoli József sírkövéről is írtam korábban. 

Erről a nagyon jelentős emlékről úgy tűnik, még mindig én vagyok az egyetlen internetes forrás. 

Török kori kézmosómedence, amit korábban szenteltvíztartónak használhattak

Iregszemcse: Kálvária-kápolna

A közlejövőben egy készülő új műhöz való bedolgozás keretében újraszkennelem Tolna megye középkori templomairól készült fényképeimet., amiket szép sorban felteszek ide a blogomba is. Ez alkalmas arra is, hogy áttekintsem azt, hogy tíz év messzeségből mennyire avultak el egykori adataim.  A képen a régi iregi templom megmaradt szentélye és az új iregi plébániatemplom.  A régi írásom még ma is helytálló róla. Középkori adatokat K.Németh András sem  talált.( 90.oldal)

Továbbra sem foglalkozik a kápolna oltárával a művészettörténeti irodalom,
pedig csak megismételni tudom magam, ritka, későreneszánsz-kora barokk
alkotással állunk szembe, aminek eredeti oltárképe helyén látjuk a kápolna
védőszentjének barokk szobrát. A korai eredeteztetés mellett szól az is, hogy
Judit ábrázolása is ritka. Nyilvánvaló, hogy ilyen ikonográfia ritkaság nem
egy falusi kápolnába készült, ezért az oltár elhelyezése másodlagos lehet.
Magyarázatul a Viczay család oklevelei közt kéne kutakodni. 

Apadiger Klasshite -Üveghuta: A temető

Apadiger Klasshite történetét már korábban megírtam. Akkor hiába kerestem a temetőt.
A régi térképek alapján keresett helyen semmit nem találtam. Amikor Dimirkape temetője
előtt Csibinével találkoztam, akkor ő is azt mondta, hogy  a temetőnek meg kell még lennie.
Molnár Zoli fotós barátomnak sikerült is megtalálnia, nagyjából azon a helyen, ahol a régi
térképek jelölték.  Sok keresgélés után nekem is meglett. 

Nem maradt fenn túl sok sír, talán csak 10-12.

A Schwabische Türkei területén megszokott nádasdi stílusú, homokkőből készült keresztek., a 19.század végéről.

A többségük sérült, törött

Kevés kövön olvasható  a név

A vagyoni tagozódás itt is érzékelhető volt. A vélhetően gránitból készült obeliszk  természetesen már nincs meg

A legnagyobb "állománysűrűségű" rész

Elmúlás. A teljesen beerdősült temető számomra igen meghitt hely volt. Egy tuskón elücsörögtem egy darabig. Kutyám körülöttem szaglászott, majd az erdő sűrűjében egy szarvas vágott keresztül. Annyira kizökkentem, hogy még a fényképezőgépet is elfelejtettem ráemelni. Sok minden kavargott a fejemben életről, halálról, Istenről és a svábokról.