Arany Prága magyar szemmel 4: Az Óváros és a Josefov

Pillantás a belváros egy részére. Az Óváros Prága négy történelmi városnegyedének egyike. A 10. és 11. században német és zsidó kereskedők, valamint helyi kézművesek telepedtek le a Moldva folyó és az összekötő utak mentén, a két vár, a prágai vár és a Vyšehrad védelme alatt. Ennek egyik fő oka a fontos kereskedelmi útvonalak kereszteződésében való elhelyezkedése, valamint a Moldván átívelő gázló, később híd megléte volt. Ibrahim ibn Yaqub ibériai arab-zsidó utazó már 960-ban beszámolt az itteni rabszolgapiacról. Ma a másfél négyzetkilométernél is kisebb területen kb. 6000 állandó lakos él itt több tízezer turistától szorongatva. 

 

A városrésszel való ismerkedésünket a legkorábbi fennmaradt templomával, a Szent Kereszt-templommal kezdjük, aminek építési idejét 1125 körüli időkre teszik a szakemberek,

A Károly-híd, aminek történetét előző bejegyzésemben már érintettem. 

Az Óvárosi Víztorony elődje 15. századig nyúlik vissza. A mai torony azonban az eredeti funkciók modern megfelelőjeként 19. század végi alkotás

A Károly-híd óvárosi hídfőjénél álló két templom a várból. Jobbra az egyetlen csehországi székhelyű szerzetesrend, a Vörös Csillagkeresztes Lovagok főtemplomául szolgáló Szent Ferenc templom kupoláját látjuk, körülötte a rendház épületei. Az épületegyüttes  Jean-Baptiste Mathey francia építész tervei alapján 1679–1689 között épült. Mögötte pedig a jezsuiták Szent Megváltó templomának kupolája és két tornya, amely már a Klementiumhoz, az egykori jezsuita épületegyütteshez kapcsolódik

A Kranner-kút I. Ferenc császárnak állított emlékmű volt. 1850-ben lett kész. Nevét a tervezőjéről, Josef Krannerről kapta, aki a székesegyház neogót befejezését is levezette. A csehek az emlékművet mindig is utálták, mert az ultrakonzervatív nézeteket valló és inkább a botanika iránt érdeklődő császár helyett valójában Metternich kormányzott, akinek rendszerét az egész birodalomban gyűlölték. Így Csehszlovákia létrejöttekor a lovasszobrát eltávolították az emlékműről. A 2003-as felújításakor azonban a szobor visszakerült a helyére, a mit a cseh közvélemény - az idők jelének változásaként-  simán elfogadott. 

A cseh történelem egyik ikonikus épülete a Bethlen-kápolna. A Betlehem-kápolna alapítása két prágai polgárhoz, Jan Kříž boltoshoz és Johann von Mühlheim aus Pardubitz lovaghoz köthető, akik 1391-ben úgy rendelkeztek, hogy kápolnájukban a prédikáció cseh nyelven történjen. 1401 -1413 köz Husz János volt a  prédikátora, és mint ilyen a huszticizmus bölcsőjének tekinthető. Az a tény, hogy Thomas Müntzer 1521. június 23-án prágai tartózkodása alatt is itt prédikált, azt mutatja, hogy a kápolna mint protestáns prédikálóhely híre több mint száz év után sem fakult el. Sorsa a Fehérhegyi-csata után pecsételődött meg, amikor a kápolnát a jezsuiták kapták meg, akiknek ideje alatt a kápolna állaga nagyon leromlott. A jezsuiták feloszlatása után  falainak részben felhasználásával bérház épült a helyén. A szocializmus útján járó, és a huszticizmusban  előképet látó Csehszlovákiában 1950-54 közt rekonstruálták a templomot. A sztálinista Klement Gottwald az újjáépítést a következő szavakkal indokolta, ami nyilván nagy marhaság, de jól mutatja, hogy a történelem ide-oda csavarható. : „Már fél évezreddel ezelőtt is itt harcoltak a prágaiak a kommunizmusért.”

A Szent Egyed templom tornyának erőteljes támpillérei. A templom a középkorban a Német Lovagrendé volt, de a huszita zavargások alatt elűzték a lovagrendet innen, és plébániatemplom lett. II. Ferdinánd  óta a domonkos rend temploma. A háromhajós gótikus templom ma barokkizált Frantisek Maximilian Kaňka tervei szerint,  a 18. sz. első harmada óta. 

Ritkán lát az ember színesbőrű szentet. Porres Szent Márton (1579–1639) perui domonkosrendi szerzetest 1962-ben avatta szentté az egyház. Ma a szociális munkások védőszentje. Apja spanyol nemes volt, anyja egy néger rabszolganő. Törvénytelen, mulat gyermekként nehéz és küzdelmes élete volt, végül orvos lett. Itt ugyan a dominikánusok szerzetesi ruhájában van, de mulat származásúként nem nyerhetett a rendbe felvételt, laikus testvérként végezte gyógyító és szegényeket istápoló munkáját. 

A templom Szt. Vencel oltára Wenzel Lorenz Reiner munkája.

A mellékoltárok sora. 

A templom főoltárának részlete Nagy Szt. Gergely Szt. Pius Pápa és a Szűzanya szobrával Frantz Ignatz Weiss (1695-1756)  alkotásai.  

A domonkos szentek apoteózisát ábrázoló freskók Wenzel Lorenz Reiner (1689- 1743) munkái. A neves barokk festő sírja is a templomban van. 

A templombelső.

A Károly-hídhoz vezető utca egyik szép épülete a Ház az Aranykúthoz. Homlokzatán 1713-ból származó stukkók. Fent Szt. Vencel és Nepomuki János. A stukkó készítésekor János még nem volt szentté avatva, de kultusza már kezdett Csehországban elterjedni. Boldoggá avatása 1721-ben, majd szentté avatása 1729-ben történik csak. 

Már láttuk a Szent Megváltó jezsuita templom kupoláját kívülről. Most megnézhetjük azt belülről. A Károly-híd óvárosi hídfőjénél a középkorban a domonkosok temploma állt. Már az 1578–1581-es években, tehát szinte a római főtemplom, az Il Gesu építésével egyidőben Giovanni Paolo Campana rektor vezetésével lerakták az épület alapjait a jezsuiták. Így a templom és a hozzá kapcsolódó Klementium az európai ellenreformációs törekvések egyik kulcsfontosságú helye lett.  Érdekesség, hogy 1581-ben a szomszédos zsidóváros prímása, Mordechai Maisel 100 tallért adományozott a templom építéséhez. Rudolf császárról sok miden rossz elmondható, de ez is példa arra, hogy az uralkodása alatt induló ellenreformáció alatt is teljesen példátlan módon, toleráns légkör uralkodott a zsidók felé.

A templom építése több lépcsőben haladt. A kupolájának stukkói (1648–1649) és homlokzatának szobrai (1655–1660) Johann Georg Brendl (?-1680)  műhelyéből kerültek ki. 

A templombelső.

A Károly-híd óvárosi hídfőjénél két nagyszerű korabarokk homlokzat áll egymás mellett. Balról a Vörös Csillagkeresztes Lovagok Szent Ferenc temploma, jobbról a jezsuita templom. 

A Károly-híd óvárosi toronyaljának 1380 körül készült falképei. 

A Károly-hídon az első szobor a középkorban egy kereszt volt. Ezt többször cserélni kellett. A mostani vaskereszt 1703-ban került ide. Háttérben a korábban bemutatott Hradzsin.  

A hídról körbetekintve: 1.:Az óvárosi hídfő környéke, az egyik legszebb városi sziluett.
A képen bal oldalon az első torony a Klementium csillagvizsgáló tornya. Jobbra haladva ezt a Szt. Jakab templom tornya követi, majd a Szt. Ferenc templom kupolája következik. Középen a jezsuita templom tornyai és kupolája, majd a Károly-híd tornya következik. 

A hídról körbetekintve: 2: A Légionáriusok hídja ( lásd itt) a  a Vyšehraddal. 

A hídról körbetekintve: 3.:A Manes-híd, mögötte a Rudolfinum épülete. A híd 1914-ben lett kész, és az akkor éppen merénylet áldozatává vált Ferenc Ferdinánd trónörökösről nevezték el. 1920-ban megkapta a cseh festő nevét, és ezen már nem is kellett többet változtatni. A vasbeton hídon korának modernista cseh szobrászai is dolgoztak. 

Most a Manes-hídról nézünk a Károly-hídra. 

Niké szobra a Rudolfinum előtti kandeláber tetején. 

A Rudolfinum a Monarchia korának tipikus reprezentatív épülete. Eleve kultúrpalotának épült, homlokzatán a  legnagyobb cseh zeneszerzők szobraival. Ebből a sorból kilógott  Mendelssohn, akinek nem volt cseh kötődése. Talán a közeli zsidónegyed, vagy valami zsidó származású mecénás miatt került fel a  szobra, amit Prága német megszállása után  eltávolítottak.

Pinkász rabbi 1479-ben alapította meg a később róla elnevezett zsinagógát, ami az 1535-ös bővítésének reneszánsz architektúráját viseli ma magán. 

A Josefov  talán a világ egyik leghíresebb zsidónegyede. Mint ilyen, Prága tömegturizmus által leginkább sújtott negyedei közé tartozik. 
 A mai zsidóvárost a Josefovot  a 13. században  hozták létre. A zsidóknak itt kellett élniük, elkülönítve a város többi részétől. A 16. és 17. században a zsidóváros virágzott, lakosainak száma tízezrekben volt mérhető. 1744-ben Mária Terézia rendeletét követően a zsidóknak el kellett hagyniuk a várost . 1748-ban engedélyezték a visszatérésüket. Szabadságjogaikat II. József jelentős mértékben megnövelte, róla nevezték el a városrészt. 1848. után már  korlátozás nélkül letelepedhettek le a zsidók Prága egész területén. A 19. századra Prága legzsúfoltabb városnegyede lett., százezernél is több lakossal. A mai Josefovban mindössze kb. ezren élnek. 

1439-ben nyílt meg a régi temető. Miután II. UIlászló 1478-ban bezáratta újvárosi temetőjüket, a prágai zsidók nem temetkezhettek máshová, csak ide.  A túlzsúfolt, a már több rétegben egymásra települő sírokkal rendelkező, közegészségügyi kockázatokat is felvető  temetőt II. József 1787-ben bezáratta,  de a császár halála utána újra szórványosan temetkeztek ide, egészen 1890-ig. 

A becslések szerint 100 ezer embert temettek itt el, a mintegy 1000m2-es temetőben, ami az jelenti, hogy 400 év alatt  minden egyes négyzetméterre 100 holtest jutott. 

A prágai zsidó temetkezési társaság neoromán székháza. 

A zsidó temetőben ma mintegy 12 ezer sírkő található. 

A 17. század végén épült Klaus-zsinagóga a temetővel együtt már több mint 2m-rel emelkedik az utcaszint fölé részint  a többszörös rátemetés és ráépítkezés miatt. 

Európa legrégibb még ma is aktív zsinagógája a Régi-új-zsinagóga (Korban is csak a már a középkorban deszakralizált erfurti, és a teljesen újjáépített wormsi előzi meg.) A neve homályos eredetű. 1270-ben már állt. Prága egyik legkorábbi gótikus épülete. 

A Josefovot apró kicsi, de zsúfolt házaival a 19. századi végi nagy városrendezés végzett. Ekkor a historizáló-szecessziós városrendezés gyökeresen átalakította az itteni városképet. 

Sétánk során a Joefovot elhagyva visszatérünk az Óvárosaba. Az utca végén álló Szentlélek templom egy egyszerű gótikus kis templom, mögötte a Szent Megváltó temploma tornya látszik, ami evangélikus templomnak épült, de a Fehérhegyi-csata után a pálosok kapták meg. 

A Szent Júdás és Tádé templom az Irgalmasok kolostorához kapcsolódott. Kiváló orgonája volt, amint Haydn és Mozart is kipróbált prágai tartózkodása során. 

A Szent Castulusról kevés templomot neveztek el Közép-Európában. Ez a templom románkori eredetű volt. Még a középkorban is nagy jelentőséggel bírt, de aztán a huszita harcok, majd a elemi csapások (árvíz, tűzvész) után elvesztette jelentőségét. 

A Szent Ágnes utca 4. felirata szerint Prága legkisebb háza. Valóban nem nagy. 

A Szent Ágnes  kolostorkomplexumot nem volt módunk megtekinteni. Csak egy félreeső jelentéktelen kápolnájának a Szentháromság kápolnájának  jámbor, népies utcai falképe utal erre a kolostorra, aminek történetét elolvashatjuk innen.  Ez a kápolna  a mára már felszámolt Szt. Péter -temető osszáriuma volt egykoron. 

Az Óváros magja felé visszakanyarodva az 1904-ben átadott Hotel Párizst vesszük szemügyre. itt játszódik Hrabal Őfelsége pincére voltam című híres regénye. 

Az óvárosi  városfal tizenhárom kapuja közül egyedül a Lőportorony maradt meg.

Mai díszkapus megjelenését a nálunk alaptalanul igen rosszhírű II. Ulászló cseh királlyá koronázása után kapta meg, 1475-ben.

Feltűnik az Óvárostér híres temploma a Tyn-templom.

De előtte még sok látnivaló esik útba. Például a Szent Jakab-templom, az Óváros legnagyobb temploma.  A templom a minoriták kolostorához kapcsolódott. Mai barokkos formáját az 1689-es tűzvész után kapta. 

Szent Antal.  A homlokzat nagyszerű stukkószobrait Ottavio Mosto munkái 1695-ből.

Szent Jakab. A templom volt a compostellai zarándokút közép-európai kiindulópontja. 

A Granov-palota a Tyn-udvarban.
A Tyn templom a mögötte lévő középkori "vámudvarról" kapta a nevét. A német  Ungelt neve is középkori "vám" szót jelenti. Ez egy zárt udvar volt, ahol a kereskedők árujuk bemutatása után megfizették a vámot. Legértékesebb épülete ma a reneszánsz Granov-palota. 

A hradzsini Szt. Vitus székesegyház mögött a röviden csak Tyn-templom Prága második legfontosabb temploma. A teljes neve: A Tyn-udvar előtti Boldogságos Szűzanya templom.

Nagy erénye a Szt. Vitussal szemben, hogy jólehet nagyjából vele egyidőben, egyazon mesterek építették (Arrasi Mátyás, Peter Parlel) ezt II. Ulászló idején nagyjából sikerült befejezni. Mesteri középkori faragványokat is megőrzött. 

Megőrizte a környéke az eredeti térszerkezetet is. A középkori templomok jó része nem közvetlenül vásártéren állt, hanem sűrű beépítésben. A templom főhomlokzatára ma sem láthatunk rá, a főkaput kapualjakon keresztül közelítjük meg. 

A templom előtt a barokk Kinsky-palota és a gótikus Kőharang-ház (csehül : Dům U Kamenného zvonu) áll. A furcsa név eredete, hogy a ház egyik sarkában egy kőharang van a falban. 

A Kőharang-ház gótikus boltozata.

Az Óvárosi tér egyik meghatározó épülete a Szent Miklós-templom. 1704-1737 közt építette a Prágában sokat foglalkoztatott Kilian Ignaz Dientzenhofer. 1870-től az ortodox egyház használta, majd Csehszlovákia létrejötte után a Csehszlovák Huszita Egyház szerezte meg, ma is ez az egyház használja.

Az Óvárosi-tér  közepén pedig egy viszontagságos történetű Mária-oszlop áll, amit III. Ferdinánd emelt 1650-ben a svédek kiűzésének emlékére. Amikor a csehek a főtérre a nagyszabású Husz-emlékművet tervezték a 19. század végén, akkor "térrendezési okokból" már felmerült a lebontásának vagy áthelyezésének az ötlete. Ezt akkor  prágai tanács minimális szavazatkülönbséggel elutasította.  A cseh düh azonban megmaradt, és 1918-ban a Habsburg-szimbólumnak tekintett oszlopot a népharag ledöntötte.  Ezt követően több mint száz évig változó intenzitású vita folyt az oszlop visszaépítéséről, amely 2020-ban az igen mellett dőlt el. 
A torony mögött az Óvárosháza csaknem 70m-es tornya. 

Az Óvárosháza tornyának alacsonyabb szintjén látjuk a kápolna "kitüremkedését" szép (neo)gót szobrászati díszítésével. A kápolnát 43 évvel a városháza alapítása után 1381-ben szentelték fel. Ezt a kápolnát Peter Parlel toldotta hozzá a városháza céljára megvásárolt Wolfin-házhoz, mint a torony egy alsóbb szintjét. 

A városháza érdekessége, hogy lego-szerűen egymáshoz kapcsolódó polgárházak sorából áll.  A Kriz-házat 1360 után vették meg, és emeletét tanácsteremmé alakították át. 

Prága talán legtöbbet fényképezett emléke az Orloj csillagászati óra 1410 óta mutatja az időket és egyebeket. Egész pontos leírása a következő: A csillagászati ​​órát középen egy csillagászati ​​számlap , alatta pedig egy naptárlap uralja. Négy különböző időpont olvasható le egy asztrolábiumból származó csillagászati ​​számlapon: A közép-európai idő (korábban prágai közép-napidő ), csillagidő , úgynevezett babiloni vagy természetes idő és az ócseh idő. A csillagászati ​​ciklusokból a csillagászati ​​óra néhány égitest és jegy helyzetét mutatja az égen. Ezek a Nap , a Hold és az összes állatövi jegy napkelte , tetőpontja , napnyugta, alsó tetőpontja, valamint a horizont feletti vagy alatti magasság. Ezenkívül mutatja az aktuális nap- és holdjegyeket, a holdfázist és a Hold Naphoz viszonyított helyzetét, az alkonyatot, a napfelkeltét, valamint a dátumot is jelzi. A keresztény naptár aktuális hónapja, napja és fix ünnepei a csillagászati ​​számlap alatti naptártábláról olvashatók le. A csillagászati ​​óra felett két ablak található, amelyekben az apostolok mozognak . A csillagászati ​​órát a széleken látható szobrok , az apostolok ablakai között egy angyal mellszobra , a felső részen pedig az ablakok felett egy kukorékoló kakas egészíti ki. Ma a csillagászati ​​óra közép-európai idő szerint üt, míg régebben az ó-cseh idő szerint ütött. Az elmondottakból is látható, hogy ez egy műszaki-csillagászati remekmű. 

A Kinsky-palota, a Mária-oszlop és a Kőharang- ház. Ez utóbbi gótikus homlokzatát a cseh műemlékvédelem bontotta ki a barokk átépítés burka alól. 

A Tyn-templom az Orlojjal. 

Az Óvárosi-tér mellett álló Kis-tér (Malé namesti) dísze a kovácsoltvas reneszánsz díszkút.

Koronás tábla az óvárosi Karlova utcában.

Az ún. Labdaház felirata. Magyar fordításban: 
„Dante Deo nihil nocet invidia, et eo non dante, nihil iuvat labor” („Isten kegyelmével az irigység nem okoz fájdalmat; kegyelme nélkül minden fáradozás hiábavaló”); „An Gottes Segen ist alles gelegen” („Isten áldásától függ minden”), 1675
A középkori eredetű ház 1675-ben  Wenzel Ringolin tulajdonába került, aki az épületet labdajátékpályává alakíttatta, amely legalább a következő hatvan évben fennmaradt. A ház homlokzatának 1868-as átalakítása során megőrizték a feliratot. 

Tipikus óvárosi utca. 

A Pénztárnokok-háza néven ismert épületet díszítő Madonna kép. Az 1678-as tűzvész után az Óváros hazainak jelentős része barokk stílusban újult meg, ez is.  

Az egykori Szakszervezeti Házat késő kubizmus stílusában építették 1920 és 1922 között, és jó példa arra, hogyan vegyülnek modernista épületek is az Óváros alapvetően barokk hangulatába.  Az épületben négy allegorikus szobor kapott helyet, a képen a Bányászat és a Mezőgazdaság látható. 

A prágai hangulatokhoz hozzátartoznak a sörözők is. A Medvékhez címzett söröző a 17. század óta várja vendégeit. Az épület falán az ebből a korból származó faragvány. 

Egy ma már sehova nem vezető középkori ajtó a Szt. Márton templom falában. 
A falban álló Szent Márton templom (csehül : Kostel svatého Martina ve zdi ) volt a középkorban an az Óváros és az Újváros határa. Neve is mutatja, hogy ez a templom a két városrészt elválasztó egykori városfal óvárosi odalán állt. 

Prága címere a templomfalban. 

A középkort szerencsésen átvészelő templom 1779-ben egy barokk kaput kapott Szent Márton és a koldus jelenetével. Röviddel ezután, 1784-ben II. József rendeletére a templomot megszüntették, és berendezésével együtt árverésen eladták. Fokozatosan lakóépületté vált, két emeletre osztották, melynek alsó szintjén üzletek kaptak helyet

A 1920-ban  az egykori templomot megvásárolta  az 1918-ban alapított Cseh Testvérek Evangélikus Egyháza. Ma is az ő kezükben van. A templomot elhagyva már az Újvárosban vagyunk.