2016. szeptember 2., péntek

Hegyi városok Itáliában: 6. Assisi

Assisi Szent Ferenc városa. Ma Európa valószínűleg kicsit rosszabb hely lenne, ha 1205-ben nem kezdi meg áldásos tevékenységét városában. Ma a történészek úgy beszélnek róla, mint aki spirituális és szociális forradalmat hajtott végre a középkorban. Ez a kép a Chiesa Nouvaban van.

Egy utazó 500 évvel ezelőtt nagyjából ezt láthatta, vélhetően csak a szalmabálák voltak egészen mások. Fiatalabb éveimben Itália számos városában járhattam, de kevés vetélkedhet Assisivel. Assisi a pestisjárványig nagy és jelentős város volt. Lakóinak száma megközelítette 20 ezret is. Perugiaval volt nagy harcban az umbriai vezető szerepért.  Szt. Ferenc színre lépésének idején erőteljesen fejlődik, halála után pedig még inkább, hiszen fontos zarándokcélpont is lesz.  A 14. század közepén pusztító pestisjárvány után azonban már soha nem tért igazán magához. Így a város  középkorú hangulata konzerválódik,  nem lett olyan reneszánszos, mint pl. Montepulciano.  Ma a városban vagy 25 ezren élnek, de a régi falak közt csak 3 ezren. Van  évi 4-5 millió  látogató, de relatíve kevesen szállnak meg itt. Assisbe majdnem mindenki egy napra jön, pedig több heti látnivaló is van itt.
A városháza tornya a város házaival

A Szent Ferenc Bazilika a legszebb keresztény templomok egyike, a ferencesek fő temploma, a világörökség része, a trecento művészet,   Cimabue,  Simone Martini, Pietro Lorenzetti, Pietro Cavallini és főként az isteni Giotto freskóinak tárháza. Történetét itt találjuk.
A város legmagasabb pontján a dóm van, mögötte a Kis Erőd (Rocca Minore)  tornya magasodik. A teleobjektív szinte montázsszerűen összezsúfolja a város számos látnivalóját.
Bejárat az alsó bazilikába. A bazilika két egymásra épülő templom. Mivel a templomban nem lehet fotózni, ezért a neten kerestem megfelelő képeket. Az alsó templomról az egyik itt van, a másik itt. Az innen nyíló kriptába helyzeték át Szt. Ferenc sírját  is 1230-ban. A két világháború közt kialakítottak egy kriptát, hogy meg lehessen tekinteni a sírt.A felső templom belsejéből körpanoráma is készült.  Itt van Giotto nagyszerű "képregénye" Szt. Ferenc legendáiról.
A kétszintű, hatalmas kerengő. Ez a templom gyökeresen szakít minden hagyománnyal. Például nem is keletelt, hanem nyugati irányba tájolták. Nem templom altemplommal, hanem egy kétszintes templom, amihez a 20.században egy kriptát csináltak. A kolostor pedig nem az északi oldalon van, hanem a nyugati oldalon kapcsolódik hozzá.
A felső bazilika homlokzata. A  bejárat előtt két dolog. A jobb oldalon egy örmény keresztény sírkereszt másolata, ami a törökök által elkövetett  népirtás századik évfordulójára emeltek. Mellette egy lampedusai bárka, a maga tragikus történetével. Ottjártunkkor múlt néhány napja, hogy Ferenc pápa Assisben volt, és többek közt találkozott a perugiai imámmal is. A bazilikába csak rendőri-katonai ellenőrző pontokon keresztül juthattunk be, de itt minden jel szerint  igyekeznek szétválasztani a menekültek kérdését és a terrorizmus elleni harcot. Ezidőtájt volt az is, amikor itthon egy kormánykitüntetett újságíró  írta Ferenc pápáról hogy a "...pápa vagy egy demens vénember, aki teljességgel alkalmatlan a pápai poszt betöltésére, vagy egy gazember.Most hirtelen nem jut eszembe harmadik lehetőség."
De ez egy régmúlttal foglalkozó blog, úgyhogy ezeket a szálakat itt most elvarratlanul hagyjuk, mindenki gondolja végig maga ezeket, és talán rájön, hogy van más lehetőség is.

A felső bazilika nagy rózsaablaka

Ezt látni, ha az ember megfordul a Szt. Ferencről elnevezett főutcában (Via Francesco)

A Szent Péter apátság tornya egy másik utca végén
A városban akadnak még középkori lakótornyos házak...

...amelyek falában sok faragvány van.

A Via Francescán végigtekingetve

A Zarándokok kápolnája. Nagyszerű belső falképegyütteséről szintén nem lehetett képet készíteni, de ezt pótolja az olasz wikipedia.
Monte Frumentario épületének részlete. Ez 1267-ben kórháznak épült.

A kis Szent István templom románkori eredetű. Szent Ferenc idejében is már régóta állt.

Belsejében 15.századi falképtöredékek vannak.
A Szent István templom kis harangtornya. Amikor Szent Ferenc haldoklott, az assisiek mindent elkövettek, hogy a halál saját városában érhesse, és ezért hazahozták Sienaból, hogy a szeretett Portiuncola kápolnájában fogadhassa "halál testvért." Portiuncola néhány kilométerre van Assisitlől, alább lesz még róla szó.A város polgárai számára ennek a templomnak a kis harangjai tudatták nagy szülöttjüknek a halálát. Egy ferences legenda szerint a harangok maguktól kondultak meg.

Egy kis  falfülke szentképének 15.századi díszítése.

Éppen egy ferences barát halad el mellette. Assisi utcáin sok klarissza nővért és ferences testvért látni. A klarissza nővérek közt pedig feltűnően sok a színes bőrű.

A városháza tornya

Megint csak 15-16.századi falképek egy ház homlokzatán

A dóm a város főteréről. Jól látszik a reneszánsz kupolája

Trecento falkép a főtér egyik fülkéjében

A Santa  Maria Sopra Minerva templom belseje egy számomra nem túl izgalmas reneszánsz-barokk együttes

Reneszánsz díszítőfestés egy főtéri palotában

A főtér (Piazza del Comune)

Assisi már a római korban is jelentős város volt. Erre bizonyíték a Minerva templom, amit csak az 1500-as években építették át keresztény templommá, de homlokzat hat szép oszlopa megmaradt.

A városi kút

Az Új templom.( Chiesa Nouva) 1613-ban épült, tényleg az egyik legkésőbbi templom. Itt állt a környéken Pietro di Bernardonénak, Szt. Ferenc apjának egyik háza, feltételezhető tehát, hogy a szent errefelé született.
 Ez a középkori palota az egykori Priorok Háza, ma a könyvtár

Pietro di Bernardone házának csak egy alagsori raktárhelyisége maradt fenn. Ma itt felszentelt kápolna van..A falon függ a Szt. Damján templom keresztjének másolata. Ez a kereszt döntő jelentőségű volt  Ferenc életében.

A San Rufino székesegyház románkori homlokzata a 12. századból. Egyes források szerint itt keresztelték meg Szt. Ferencet. Mások szerint ez  Santa Maria Maggiore templomban történt.

A székesegyház nagy rózsaablaka

A főkapu részlete

A főkapu részlete

Kutyus a székesegyház falán

Assisi nagy erődje, a Rocca Maggiore

A székesegyház mellékkapuja

A főkapu oroszlánjai

A székesegyházba is beépítettek egy rakás római követ

Az egyik kisebb rózsaablak részletei

A Szent Klára bazilika tornya

A Szent Antal templom tornya, az Új  templom kupolája és a városháza tornya

Santa Maria Maggiore szentélye és  tornya

A Szent Klára bazilika (Basilika di Santa Chiara) hatalmas támpillérei. Korábban  itt egy Szt. Györgynek szentelt templom volt. Eredetileg ebbe temették Szent Ferencet, de aztán néhány évvel később sírját átvitték az új nagy bazilikába. A Szt. György templom helyén Szt. Klára halála után új templom épült. Az 1260 körül befejezett templommal néhány évtized múlva statikai problémák adódtak, így három ormótlan  támpillérrel kellett megtámogatni a falakat.

Szent Klára Ferenc követője volt, a klarissza rend alapítója. A képen a bazilika főhomlokzata. Képek a belsőről itt találhatók, itt sem lehet fotózni. A belsőnek két érdekessége van. Egyrészt ma itt őrzik Szt.Ferenc életében döntő fordulatot hozó Szt. Damján-keresztet, aminek másolatát fentebb már láttuk. Másrészt itt van Szt. Klára 1850-ben újra megtalált holtteste, amit viaszba foglaltak, és egy neogót kápolnába tettek

A templom rózsaablaka a kúttal

A bazilika és a klarissza rendház


A Santa Maria Maggiore templom homlokzata. Ez a római alapokon készült koraromán templom a San Rufino székesegyház elkészültéig  a püspöki templom volt. Egyes történészek szerint itt keresztelték meg Szt. Ferencet. Különleges kriptájáról itt találunk felvételeket.
A templom udvarán Szt. Ferenc szobra.


A San Pietro bencés apátság tornya. Háttérben látható a Santa Maria degli Angeli bazilika kupolája

A templom főhomlokzata a jellegzetes umbriai stílusjegyekkel. A bencés kolostort 970-ben alapították, mai főhomlokzata azonban már az 1250-es években épült.

Házak az alkonyi fényben

A templom előtt egy 13.századi  harang van, ennek egy részletét látjuk, háttérben Assisi egymásra tornyosuló házai


Assisi városkapuinak egyike

A Szent Damján kolostor Szent Ferenc életében központi jelentőségű. Az itteni történéseket ezen a blogon olvashatjuk.

A kolostor kerengőjének egy falképe. A Madonna Szent Ferenccel és Szent Klárával és egy donátorral. A falkép a helyi Tibero mester (kb.1470-1524)  alkotása a 16.század legelejéről. A kolostor Szt. Klára megtérése után a klarisszák anyakolostora lett, amíg fel nem épült a Szent Klára bazilika.

Assisi ősi falaitól néhány kilométerre van a hatalmas Santa Maria degli Angeli bazilika. Ez a bazilika tulajdonképpen egy 1569 és  1679 megépített hatalmas védőépülete a Portiuncola és Transito kápolnának. Tervezői a neves perugiai Galeazzo Alessi és Vignola voltak.

A templom főhomlokzata. Itt sem lehetett fotózni, ezért mellékelem a belső egy körpanorámáját.  A mai hatalmas bazilika főbb látnivalója a már említett két kápolna. A Portiuncula kápolna volt az a Szt.Ferenc által helyreállított kora keresztény kápolna, amely mellé társaival letelepedett létrehozván a ferences rend első kolostorát. A Transito kápolna Szt. Ferenc halálának a helye volt.

A bazilika közelében találjuk a Rózsák-kápolnáját is, amihez Szt. Ferenc híres rózsalegendája kapcsolódik. Tiberio mester 1506 és 1516 közt freskókkal ékesítette falait. A fenti képen Szt. Ferenc kihirdeti a portiunculai búcsút. A képnek több tanulsága van. Egyrészt látni, milyen volt a kápolna az 1500-as évek elején. Másrészt kiderül, hogy azokban az időkben sem  értették még a gyerekek  a magasztos  dolgokat. (Lásd jobb oldalt alul.) Harmadrészt látni, hogy Tiberio mester- Raffaello kortársa-  tényleg csak egy másodvonalbeli festő volt.

Szép románkori faragványokba boltlik az ember

A bazilika kupolája