Apátvarasd- Warasch

Kereszt a varasdi templom előtt. Varasd kis település a Mecsek keleti
előterében. Tipikus sváb falu volt.

A kereszt talapzata

Kereszt a faluból. Varasdon is volt néhány kőfaragó, de nem annyi, mint
Nadasdon. A falu is mindig sokkal kisebb volt.

Egy régi malomépület. A felvételek 2003-ban készültek.

A falu utcája a Szent Imréről elnevezett templommal

Egy második generációs fachwerkes ház. A svábok építkezéseinél
megfigyelhetjük azt, hogy a korábbi gazdag tagoltságú fachwerkek
egyre egyszerűsödtek, a régieket pedig besározták és elrejtették.
Ahogy a 19.században az eredeti német hazában is divatjamúlt lett
ez a fajta építési mód, úgy itt is szép lassan kiment a divatból.

A szokásos fogyatkozási adatok:
1900: 372 német katolikus
1920: 361 német katolikus
1930: 329 német, 8 magyar
1970: 236 magyar, 70 német
2010: 130 fő

Kistormás- Klaadarmisch

Az evangélikus templom oltárképe. Nem tudom hol
őrzik jelenleg. Már jó ideje kiemelték a szószékoltárból.

A templom 1776-1777-ben, tehát a türelmi rendelet előtt épült.
Egyes források szerint tornya későbbi, de ezt
Krähling alapvető kézikönyve nem említi.
A templom pusztulásának első eseménye az volt, amikor
a barokk toronysisak egy villanycsapás következtében
tönkrement az 1980-as évek végén. Ezt követően egy
ideiglenesnek szánt kis gúlasisakot kapott., majd a templom
a kitelepített németek leszármazottjainak a pénzén felújításra
került. Nem kerültek ekkor napfényre komoly szerkezeti
hibái.

A Schwäbische Türkei templomai közül kiemelkedik finom díszítéseivel.

2005-ben jelentkeztek először a komoly repedések.
Ugyan 2003 óta egyetlen egyházi esemény sem történt
a templomban, mégis az evangélikus egyház 2006-ban
elvégezte a torony lábazatának erősítését és a
környék vízrendezését. Sajnos azonban ezek a munkálatok
nem bizonyultak elégségesnek, és a templom szerkezeti
romlása felgyorsult. A felvételeim 2009-ben készültek.
Ezek a repedések azóta tovább nőttek, a templomot
életveszélyessé nyilvánították. Nekem úgy tűnik,
meg vannak számlálva a napjai, és a falu központjában
magasodó gyönyörű templom sorsa eldőlt.
Újabb felvételeket itt találunk róla.
Végül következzenek a szokásos fogyatkozási adatok:
1903: 1193 fő (1150 ev.)
1949: 897 fő (51 ev.)
2001: 360 fő (7 ev.)
2010: 320 fő (0 ev.)

Perczel-emlékek

200 éve született Perczel Miklós. A kissé bátyja árnyékában
élő honvédezredesről szép megemlékezést írt az index is.
Ebből az alkalomból  én is összegyűjtöttem néhány
szomorúbb Perczel-emlék fényképét.
Az első képen a Bonyhádhoz tartozó börzsönyi Perczel-kúria falán lévő
emléktábla látható. Itt nevelt Vörösmarty három
kisebb Perczel-fiút, Sándort, Mórt és Miklóst.

A kúria ma siralmas állapotban van.
A Perczelek nevét hallva mindenkinek a nemzeti elkötelezettség jut az eszébe,
pedig a Perczelek összességében inkább császárpártiak voltak, akiket pecsovicsoknak
neveztek  a vármegyében. (Pecsovics Ferenc a Festeticsek faddi birtokán
rendezte a konzervatív párt dorbézolásba torkolló gyűléseit.)
A nemességet még Hans Perzl kapta I.Lipóttól, a család tehát német származású.
Sándor, Miklós és Mór bátyjai, Imre és István, a császárhoz húztak és ebben szinte
alkalmazkodtak a családi hagyományhoz.Az ifjabb Perczel fiúk hazafiasságában tehát
döntő lehetett az, hogy olyan nevelőjük volt, mint Vörösmarty.
Glósz József azt is kimutatta, hogy az sem lehetett
elhanyagolható szempont, hogy az öröklésből kimaradt, és teljesen eladósodott
fiatalabb Perczel-gyerekek számára a nemzeti radikalizmus az előre menekülés
lehetőségét rejtette.

Vörösmarty nemzeti túrára vitte a Perczel gyerekeket, (Mohács,Siklós, Szigetvár)
és a Rákóczi kép előtt eskette fel őket a haza szolgálatára.

A pecsovics, de 1848-ban rövid ideig a forradalom oldalán harcoló
Perczel István (1803-1887) alapította a család kiskajdacsi
birtokát. A kúria már rég nincs meg, de a temetőkápolna
megalázó állapotban még áll.

A belső. A képen szerencsére nem látszanak a szétszórt
csontok, és mumifikálódott testdarabok.

Rom és enyészet.
Felhasznált művek: Dobos Gyula: A Perczelek
Glósz József: Tolna megye középbirtokos nemességének
anyagi viszonyai a 19. század első felében

Széplak-Zigeraltkirich keresztjei

A cikói ótemplom,- vagy ahogy én nagyanyáimtól halottam-
 a Zigeraltkirich , a Schwäbische Türkei egyik legfontosabb
zarándokhelye volt. A templommal most  nem foglalkozom,
azt már más helyütt megtettem.
Most a környék keresztjei közül mutatok be néhányat

Ez a kereszt a bonyhádi úton áll, a 19.század közepéről származik

A berekaljai út egyik keresztjének talapzata...

...és korpusza. A kereszt 19.század második feléből van, 1932-ben felújították

A kereszt távolabbról

A templom előtt is régóta  állt egy kereszt. Az 1970-es évek végén még egy
hagyományos régi kereszt volt itt, ami azonban ledőlt. Helyén áll most ez az
újabb alkotás.

Mőcsény-Metschke

A mőcsényi - metschkei templom az egyik legszebb fekvésű templom
a Szekszárdi-dombságban. 1767-ben építette a Bonyhád környéki
 birtokokkal rendelkező, de a bátaszéki uradalmat is bérlő Kliegl
család, Szent Péter és Pál tiszteletére. A már meglévő
temető közepén húzták fel, így szinte középkori hangulatot
áraszt.

20.század eleji szentháromságoszlop a falu főterén

A templom előtti kereszt talapzata.

A Kálvária a temetőből

Templomkerti hangulat hársfával

Ma már csak a talapzata van meg az 1868-ban emelt keresztnek, ami
vaskeresztet kapott. (A felvétel 2005-ben készült)

A régi temetői kereszetek egy részét egy hársfa alatt gyűjtötték össze.

Tipikus sváb istálló

Szt. Venddel a pásztorok védőszentje, sváb ruhában

 A Révai lexikon ennyit ír Mőcsényről: "Mőcsény, kisk. Tolna vm. völgységi j.-ban, (1910) 711 német és magyar lak., vasúti megálló- hely, postaügynökség, u. t. Mórágy. " Azt nem írja, hogy 1910-ben a falu lakosságának legalább 80%-a német volt. 
A Katolikus lexikon szerint: "Mőcsény, Tolna m.: plébánia a pécsi egyhm. szekszárdi esp. ker-ében. - Cikó filiájából 1945: alapították. Tp-át 1767: Szt Péter és Pál tit-ra sztelték. Anyakönyvei 1966-tól. Anyanyelve 1940: ném., m. - Filiái 2000: Bátaapáti (1944/45: málenkij robotra hurcoltak 23 ffit, 9 nőt), Mórágy, Palatinca. - Plébánosai: Romvári Illés, 1947: Simon Lajos, 1948: Lovinusz Mihály, 1964: Ropoli Tibor, 1969: Völgyes Oszkár, 1974-től Szálka (Prettl Ádám) látja el. - Lakói 1983: 424 r.k., össz. 532; 2001: össz. 398. " 2010-ben már csak 345 fő lakta.

Hőgyész: Egy Apponyi-kereszt

Nem is oly régen még állt egy szép tiroli fakereszt Hőgyész főutcáján.
A lengyel-annafürdőinek volt párdarabja. Arról tudjuk, hogy az egyértelműen
az Apponyi családhoz kötődött, ezt is annak tulajdonítjuk.

Elszáradt virágok a lábfejek közt.

A felvétel 2007-ben készült, A kereszt azóta eltűnt. Csak remélni
tudom, hogy gondos kezek megóvási célból vitték el a több mint száz éves
keresztet.

Csibrák / Schiwrak

Csibrák nehéz sorsú falu Tolnában, a Kapos völgyében.
A Révai Lexikon csak ennyit ír róla:
"Csibrák, kisk. Tolna vm. dombóvári j.-ban,
(1910) 908 német és magyar lak., vasúti állomás,táviró, u. p. Kurd."
A Katolikus lexikon meg sem említi. Ma (2010) 339 lakója van.
 Legalább három műemlékként számba jöhető épülete van, de
egyik sem szerepel a műemlékjegyzékben.
Az egykori Jeszenszky kastély ma eladó, ( A CsaTolna cikkemben erős
túlzás az, hogy a falu a 19.században elmagyarosodott. Valójában még
a kitelepítés előtt is német többségű volt). Az egykori intézői házban sem
működik már iskola.
A képen látható templomának furcsasága, hogy "háttal van"  főutcának,
aminek egyetlen ésszerű magyarázata, hogy a középkori
keletelésnek megfelelően áll, miközben a a falu  a 18.században, kissé arrébb
húzódott.

Csibrák templomának érdekessége a szentélyhez épített Kálvária csoport.

A Kálvária csoport. A 19.század végén divatba jött öntöttvas termékek,
főleg az osztrák vashámorokban gyártottak ilyeneket.

A bal oldali lator

A jobb oldali lator

Mindig a bal oldali lator ábrázolása a legizgalmasabb

Lengyel /Lendl

Az Apponyi-család egyik legfőbb uradalmi központja a Tolna megyei
Lengyel (német nevén Lendl) volt. Az Apponyiak és a helyi svábok
közös igyekezete virágzó településsé tette egykoron Lengyelt.
A képen az 1810 körül Vedres József tervei szerint épült tehenészet,
a "svajceráj". Lengyel-Annafürdő kapcsán már érintettem a falu
történetét a másik blogomban. A képek 2004 és 2007 közt készültek.

A kastély. Bővebben az uradalmi központról a régi honlapomról.

A kastély részlete

A parkot másik honlapomon már többször bemutattam.
Következzék itt most két tavaszi virág a park fáiról

A tulipánfa virága

A lengyeli templom barokkos külső megjelenése ellenére XIX. századi
alkotás. Apponyi József kegyurasága alatt épült a XIX. század
húszas éveiben. A későbbi lengyeli kegyurak is szívükön viselték a
templom sorsát, így például Apponyi Rudolf alatt a 1860-as
években némiképp átalakították.

Templombelő

Az Apponyi család sírboltja a templom mögül.

Szt. Flórián szobra a 19. század legelejéről

Két Mária egy 19.sz. elei kereszt tövén.

A kereszt

Kovácsoltvas kerítés

A pincészet bejárata. A pincék ásását már a 18.század végén megkezdték.

Tolna megye egyik legnagyobb pincerendszere

Lassan eltűnnek a régi sváb gazdasági épületek az udvarok végéről.

Módos 20.sz. elei parasztporta.

A kis kastély, a falu első kastélya

A kis kastély bejárata

Az egykori uradalmi dohányszáritó

A 14 segítőszent kápolnája

  

Az egykori lovarda a kastély szomszédságában.

A Kálvária keresztje

Az egyik lator

A Révai Lexikon így ír a faluról: "Lengyel, kisk. Tolna vm. völgységi j.-ban, (1910) 885 német és magyar lak., posta- és táviróhivatal. A község közelében van Apponyi Sándor gróf kastélya, rendkívül gazdag könyvtárral (sok unicum, kivált hungaricák) és múzeummal, melyben a L. vidékén eszközölt régészeti ásatások kincsei nagy mennyiségben vannak összegyűjtve.V. ö. Wosinszky Mór, A L.-i őskori teleprl."

A Katolikus Lexikon szerint:
" Lengyel, Tolna m.: plébánia a pécsi egyhm. szekszárdi esp. ker-ében. - Kk. tp-át Szt Márton tiszt-ére sztelték. A törökök 1526 u. elfoglalták. A 18. sz. elején ném. telepesek népesítették be. Závod fíliájából 1768: alapították újra, a Szt Márton-kpnát tp-má nagyobbították, a mai Avilai Szt Teréz-tp-ot 1861: építették. Org-ját (2/16 m/r) 1862: Komornyik Nándor építette, 1880: Unger Endre, 1935: az →Angster gyár átépítette. Kegyura 1880: Apponyi Sándor gr. Anyanyelve 1880: ném.; 1910: ném., m.; 1940: ném., m. - Filiája 2000: Kisvejke. Oldallagosan ellátja 1985-től Mucsfa lelkészséget, 1993-től Závod plb-át. - Plébánosa 2002: Lenner Jenő. - Lakói 1840: 600 r.k., 6 ev., 81 egyéb vall., össz. 687; 1910: 864 r.k., 2 g.k., 4 ev., 10 ref., 5 izr., össz. 885; 1940: 835 r.k., 6 ev., 2 ref., össz. :843"
Ma (2010) 529 fő lakja.