Hajós - Hajosch

Hajós -Hajosch mindig is a Kalocsai-Sárköz legjelentősebb német települése volt.Gróf Csáky Imre bíboros, kalocsai érsek, 1715-26 között, a teljesen pusztasággá változott Hajós községet dél-német földről érkezettekkel telepítette be. A betelepülések azonban később is folytatódtak. Az 1780-as évekre, amikor a fenti térkép készült, már 1400 lakossal mezővárosi rangot kapott a település. A mezőváros ekkor csak a ma "Aat"-nak (Alt) nevezett részből, valamint a patak túloldalára épült kastélyból és a templom környékéből állt.  Az "Ensl" (Insel, Sziget) ekkor még üres, akárcsak a magaspart, ahol ekkor a szőlők helyett még csak egy juhászatot jelölnek.

A 19. század közepén a magaspart szélén már ott sorakoznak a pincék, mellette a nagy kiterjedésű hajósi szőlők. A Szigeten már két utcában laknak, ettől délre egy másik szigeten a Fácános -kert ("Fasanen Garten"), északra egy másik szigeten a  Vadaspark ("Thier Garten"). Mindkettő a kastély vendégeinek az igényeit szolgálhatja, a kastély vadászkastélynak épült. 1840-ben a mezővárosban már 2924 katolikus német és  8 zsidó él.

A 19.század legvégén a Szigeten más sok utca van.  A település történetében sokszor fel is jegyzik az "ófalusiak" és a "szigetiek" ellentétét.Nem ismeretlen ez más helyütt sem az "ősök"  és a "jöttmentek" közt.  A vadaspark már nincs meg, a Fácánkert viszont még igen. A kastély fokozatosan elveszti vadászkastély jellegét, és ezzel jelentőségét is. 1908-ban Városy Gyula érsek át is adja a Haynald-féle árvaház céljaira.  Ekkor már több, mint 4400-an laknak itt. A pincefalut már külön feltüntetik: Hajóser Weinkeller.

1940-re már a térkép összes felirata magyar lesz. A Szigeten már többen laknak, mint az ófaluban. A Fácános név már szántóföldeket takar, az első utca is megjelenik ezen a területen. A falu ekkor már csaknem 5300 fős. Lényegében ma is így néz ki, mint ezen az 1941-es térképen. Ma 3000-en lakják. 2001-ben még kevesebb, mint harmada, 2015-ben már viszont csaknem lakosainak fele vallotta magát németnek. Mivel 2008-ben visszakapja városi rangját, ezzel azzal lesz az országban az első, hogy a városok közül itt lesz legnagyobb a nemzetiségek aránya.érképek forrása:
Térképek forrása: http://mapire.eu/

Legalább négy okot tudok, amiért érdemes idelátogatni. Az első a 2010-ben átadott, EU-s pénzekkel szépen megtámogatott Hajósi Érseki Kastély Lá­togatóközpont, röviden a kastély. A kastély mai képe gróf BatthyányJózsef érsek által kezdeményezett 1766-67-es átépítés során alakult ki. A restaurálás is ezeket az állapotokat rekonstruálta.

A kastélyban minden helyiségben rekonstruálható volt az eredeti rokokós ornamentika. Ez a földszinti teremsor. A kastély felújítása azért tekinthető szerencsésnek, mert a laikusoknak is élményszerű, ugyanakkor a művészettörténet iránt mélyebben érdeklődők is találnak sok " csemegét."

 

A földszinten három kiállítás látható, egy a helyi szőlőművelésről, egy az alföldi  vadászatokról, a harmadik a hajósi szentkultuszról. Ennek a e kiállításnak egy barokk Nepomuki Szt. János töredékét mutatja a fotó.

A díszlépcső.

A kertet is szépen rekonstruálták.

Az emeleten helyreállították az egykori érseki lakosztályt. Ez a dolgozószoba. A falon Haynald Lajos tudós és filantróp bíborosérsek portréja. 

A kis érseki magánkápolna gyönyörű barokk intarziás ajtójával.

Az emeleti teremsor.

A díszterem. A díszterem a kastély első, még 1740-es építési periódusának az idejéből származik. Az itt függő képek kiemelkedő művészi értékű, eredeti alkotások. A képen Mária Terézia és Lotharingiai Károly portréi 1746-ból., talán a bécsi barokk népszerű mesterének,  Martin van Meytensnek a művei. Mindenesetre kiváló színvonalúak. A plébánián vészelték át a gyermekotthoni korszakot, hogy aztán ismét eredeti helyükre kerülhessenek.

A rekonstruált étkező.

A kastély egyik udvari kapujának szobrai.

Ablakrácsok.

 

A második érvem egy hajósi látogatás mellett,  a falu központjában az egyedülálló szakrális tér: A templom mellett a barokk eredetű emeletes plébánia, mellette a katolikus népiskola és a kálvária, nem messze tőle pedig a nagyszerű Nepomuki Szent János-szobor. Minden szépen helyreállítva, gondozva.

A város templomának kiemelkedő művészettörténeti és szakrális értéke a késő gótikus Madonna-szobra. A szobrot legutóbb restauráló Bérczi László szerint  ez a neves sváb mesterhez, Michel Erharthoz vagy köréhez köthető. Az ulmi mester korának egyik legnagyobb szobrásza volt. Már sváb földön is komoly kultusza volt a szobornak, és amikor 1726-ban a telepesek áthozták magyar földre, kultusza folytatódott. Ez a szobor tette búcsújáró hellyé Hajóst, Kolonits érsek1794-ben szerezte meg a búcsújáróhelyi jogokat mezővárosnak.

A gótikus Madonnát persze a barokk időkben Mariazell-típusúvá alakították át.
Ilyen formában látjuk a kastély kiállításán .

A templomban is van egy egyéni hangú kópiája.

Az eredetileg barokk templomot az 1870-es években alaposan átalakították. A barokk időből származik  ez a gyóntatófülke.

A bejáratnál ilyen szép szenteltvíztartók fogadnak.

Templomablak

A templom Szt.Imrének szentelt. Oldalt egy Szent Teréz szobra áll az oszlopon.

A templom mellett látjuk a Kálváriát. A víztorony építésekor nem törődtek olyan csekélységgel, hogy falukép, így Hajós méltán pályázhat a "legbrutálisabb víztornyú település" címre. Ez a kép 2003-as, azóta valamiért kivágták a fákat, talán hogy jobban látszódjon a víztorony.

Íme. Remélem a régi rendszerben a párttitkár fejében nem merült fel az a gondolat, hogy vörös csillag kéne a torony tetejére.

A templom mellett áll a régi iskolaépület is.

A Kálvária-csoport, kicsit ügyesebben fotózva. 1888-ból való szép alkotás.

A bal oldali lator

A Kálvária és a templom együttese napjainkban.

A nagyszerű barokk Nepomuki Szt. János szobor. Amikor ez készült, akkor még a mezővárost
és a kastélyegyüttest elválasztó folyócska mellett állt. (Lásd az 1. térképet) Azóta az egész
vidéket lecsapolták, a régi vízfolyásnak alig van nyoma.

Talán a  leghíresebb hajósi nevezetesség a pincefalu. Mint láttuk, a térképek alapján a 19. században kezdett ez kiépülni. A legkorábbi dokumentálható pince állítólag 1840-ből származik. Ez az ország legnagyobb pincefaluja,de én a györkönyit szebbnek tartom.

Egy 2003-as felvétel a pincesorról. Érdemes megfigyelni az alföldi szőlőtermelő vidékekre egykor  jellemző házi készítésű kisteherautók, a "csettegő" egyik szép  példányát, amik az akkoriban még csúcson levő Fábri Sándor Dizájncenterébe is bekerültek.

Tipikus

Romantikus részletek 1.

Eddig Hajós mellett csak három érvet soroltam fel. A negyedik, egy természeti látnivaló itt van