A katakombák városa: Rabat

Még soha életemben nem jártam római katakombában, ha a pécsi ókeresztény sírkamrákat nem számítjuk annak. (Pedig nyugodtan számíthatjuk.) Római látogatásaim során valahogy ezek mindig kimaradtak. Így nagy várakozással tekintettem a rabati látogatásunk elé. 

Pál apostol 17. századi monumentális szoboregyüttese Rabat főterének közelében.
Rabat elsősorban Szent Pálról szól. Kr. u. 60-ban Róma felé tartva Szt. Pál  hajótörést szenvedett, és Málta szigetéig sodródott a roncs. Az apostol csak három hónappal később tudott továbbindulni.  A rómaiak idejében Málta legfontosabb központja Melita városa volt, ami a mai Mdina és Rabat területének egy részén feküdt. Így az Apostolok Cselekedetiben 28.1-10-ig leírt történeteket később erre a városra vonatkoztatták, joggal feltételezve, hogy a "sziget első embere", a római helytartó,  ehhez a városhoz kötődött. Máltán Pál sikeres térítéseket is folytatott, úgyhogy a máltaiak  némi joggal mondhatják az első keresztény országnak magukat. Vita azon van, hogy a kereszténység az iszlám uralom (870-1091) alatt is fennmaradt-e, vagy - amire források is vannak- az arabok a keresztényeket teljesen kitelepítették. A mai máltai nyelv is jórészt arab eredetű, a földrajzi nevek pedig szinte egytől egyik azok.

Amikor a Lovagrend megkapta Máltát, a Szent Pál kultusz is felvirágzott Rabatban. Felépült a képen látható székesegyház, amely alatt az a barlang található, ahol a hagyomány szerint Szt. Pál a máltai tartózkodása alatt lakott. A barlang egyben Rabat egyik katakombájához kapcsolódik. 

A Tisztitótűzben szenvedő lélek a templom  egyik oldalkapuján. Ez a motívum a templom környéken sokhelyütt feltűnik.  

Az Apostolok oszlopa és annak sétánya a 17. századi barokk terek egy szép példája.

Jellegzetes máltai erkélyek Rabat utcáin. A Rabat szó egyébként nyilván az arabból származik, és külvárost jelent. Rabat ugyanis Mdina (lásd később) külvárosa volt. 

Tipikus máltai utca. 

A St. Cataldus templom, amelynek kriptájából nyílik Rabat második katakombája.

A templom oltárképe St. Cataldus portréjával. 

Az öt látogatható nekropoliszból mi Szt. Pál-katakombákat kerestük fel. Messze ez a legnagyobb nekropolisz az ókori Melita falai mentén, sőt Máltán és az Itálián kívüli római világban is. Itt kb. 22 különálló, kisebb-nagyobb katakomba alkotja a nekropoliszt. A legnagyobb önmagában kb. 1200 sírt tartalmaz. A 2. századtúól egészen a bizánci kor végéig (8. sz.) használták, bár római kor leáldozása után már alig temetkeztek ide. 

A nekropolisz sírjai ma nem tartalmaznak csontvázakat és mellékleleteket, ezeket eltávolították az évszázadok alatt. Az egykori temetkezési rendet a nekropolisz múzeumában tanulmányozhatjuk. 

A nekropolisz  felszínén a dús vegetáció a meghatározó. Feliratok is tájékoztatnak, hogy itt direkt nem nyírják a füvet, a zöldben amúgy is roppant szegény szigeten. Balra  egy katakomba lejárója, jobb oldalt lenn talán egy szellőző.

A legnagyobb katakomba lejárata.

Vajon miért temetkeztek a föld alá ilyen módon? Erre ugyanazok a válaszok adhatók itt is, mint a római katakombáknál.

A római katakombákkal ellentétben itt azonban nincs akkora jelentősége a korakereszténységnek. "Pogányok", keresztények és a zsidók is egyaránt, gyakorlatilag egyforma módon használhattak ezeket. Még zsidó szimbólumokból található a legtöbb, ez általában ma már alig kivehető menóra ábrázolását jelenti. 

Mivel nagyon kevés a melléklelet, ezért is kiemelkedő ez a kő, amin korabeli orvosi eszközök láthatók, így valószínűleg egy orvos sírja volt. 

A rabati katakombák legfontosabb sajátosága ez a kis kőasztal, amely köré gyűlve rituális étkezéseket, agapékat tartottak. Ez azonban nem csak a keresztények, hanem a római "pogányok" közt is elterjedt volt.

Üdítő élet a temetőben, szemben egy újabb katakomba lejárata. 

Bevallom őszintén, hogy egy idő után olyan önismétlődő jellege volt az egésznek, hogy egyszerűen telítődtünk. Az elején még a zsidó katakombákban lelkesen keresgéltük -persze mindhiába-  a beigért menórákat a sötétben a mobil lámpafényénél matatva, de aztán meguntuk azt is. Annyi minden érdekesség várt még Málta szigetén!

Egy agapé asztal egy kereszt alakú szellőzővel. Talán ez a kereszt a keresztény temetkezés jele. 

    Egy újabb katakombalejáró, háttérben a Szent Ágnes templom. E templom alatt húzódik a város második legnagyobb katakombája, ami arról híresült el, hogy itt a síroknak majdnem a fele gyermeksír volt. 

Két katakomba lejárat a huszonvalahányból. Összességében ez a nekropolisz minden várakozásomat felölmúlta. Nem gondoltam volna, hogy ilyen grandiózus lesz ez. 

Még néhány szent Rabatból: Szent Pál.

Szent József a róla elnevezett templom és kolostor oldalában.

Mária.